Az Egyesült Államokban országos kampány keretében próbálják az egészségvédők megismertetni a lakossággal a koleszterinnek a szervezet működésében betöltött szerepét, az optimális szint elérésének mikéntjét – derült ki az amerikai nemzeti koleszterin-képzési program (National Cholesterol Education Program, NCEP) közleményéből.
A koleszterin szint rendszeres mérésével sokat lehet tenni az egészség megőrzése, sőt különféle betegségek megelőzése érdekében – hangsúlyozták a szakemberek, akik egyúttal felhívták a figyelmet a kétfajta koleszterin közötti lényegi különbségre.
A zsírok (lipidek) jelentik a szervezet anyagcserefolyamatainak fő energiaforrását. A két legfontosabb zsírnemű vegyület a vérben a koleszterin és a triglicerid, ezek bizonyos fehérjékhez hozzátapadva (lipoprotein) haladnak a véráramban. Az eltérő szerepet betöltő lipoproteinek eltérő módon választódnak ki és bomlanak le. A véráramban keringő zsírok kóros szintje, különösen a koleszteriné, hosszú távon problémákhoz vezet.
Az érelmeszesedés, a koszorúér-, vagy a fő nyaki ütőér betegsége, a szívroham, a gutaütés kockázata növekszik, ha az egyén összkoleszterin-szintje megnő. (Az ideális szint 3,6-5,2 mmol/l vagy még ennél is alacsonyabb.)
Nem minden koleszterin növeli azonban a szívroham kockázatát. Az a „rossz” koleszterin, amit az alacsony sűrűségű (denzitású) lipoprotein, azaz röviden az LDL szállít, emeli a rizikót, amit pedig a nagy sűrűségű lipoprotein: a HDL (az úgynevezett jó koleszterin) szállít, jótékony hatású. Még arra is képes lehet, hogy az érfalra már lerakódott koleszterint visszaszállítja a májba, így az ott lebomlik. Optimális körülmények között a HDL-szintnek a szervezetben található teljes koleszterin több mint 25 százalékát kellene kitennie.
A szívbetegség vagy a gutaütés kockázati tényezőjeként az összkoleszterinszint kevésbé fontos, mint a teljes koleszterinszintnek a HDL-hez, illetve az LDL-nek a HDL-hez viszonyított aránya. Nőknél gyakrabban figyelhető meg a viszonylag magasabb HDL szint, másképpen fogalmazva, míg a férfiak harmadánál fordul elő alacsony HDL szint, a nőknek csupán ötödénél jelent ez problémát.
Az amerikai koleszterin-program nagy hangsúlyt fektet az életmód- és táplálkozásbeli szokások megismertetésére, melyekkel az egészséges értéken belül tartható a koleszterin szint, illetve a jó” HDL növelhető. Felhívják a figyelmet a magas antioxidáns tartalmú gyümölcsök, zöldségek fogyasztásának kedvező hatására. A kiemelten előnyös B3-vitamin (niacin) ellátottság érdekében különösen ajánlják a csirkehús, a makréla, pisztráng, lazac, a borjúhús, vagy mogyoró rendszeres fogyasztását.
A koleszterin szempontjából is fontos lehet a vér cukorszintjének rendszeresen ellenőrzése. A cukorszintet emelő ételek fogyasztása kórosan hat a szervezetben lévő koleszterin mennyiségére, illetve az arányokra, mivel csökkenti a HDL-szintet.
Ajánlatos tehát a vércukorszintet legkevésbé megemelő tápanyagokból fedezni a szükséges szénhidrát mennyiséget. Ilyenek a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek, gyümölcsök, a zsírmentes, illetve alacsony zsírtartalmú tejtermékek.
Tanulmányok igazolják a szójának a HDL-szint emelésére kifejtett kedvező hatását, ez azonban csak hosszabb fogyasztás, mintegy három hónap után jelentkezik. Az étkezések alkalmával, mérsékelten fogyasztott bizonyos alkoholfélék, például a vörösbor szintén növelheti a HDL-szintet és segítheti, hogy az artériák faláról leváljanak a lerakódások. Napi 30 perc rendszeres, aerob jellegű mozgás szintén segítheti a HDL szint növekedését a szervezetben.
Forrás: MTI
