Nemcsak a pajzsmirigy működéséért, számos más élettani folyamat egészséges menetéért felel a jód, amelynek hiánya súlyos bajokat okoz.
Régóta tudjuk: bizonyos elemek hiánya megbetegíti a szervezetet. És nemcsak a közönséges, jól ismert elemekre van szüksége testünknek, hanem nyomelemekre és másokra is. A jód a pajzsmirigy normális működéséhez szükséges. Alapvető fontosságú a növekedésben, elősegíti a vérkeringést, segít a zsírok és a fehérjék oxidációjában, szabályozza az anyagcsere gyorsaságát, az idegrendszeri folyamatokat.
A jódhiányhoz kapcsolódó megbetegedések köre igen széles. Ezek közül néhány: a terhes anya spontán abortusza, a koraszülés, az újszülött-kori halandóság esélyének növekedése. A magzati idegrendszer fejlődésének károsodása: az újszülött csökkent testi- és szellemi fejlettsége. A gyermek testi- és szellemi fejlődésének elmaradása és a pajzsmirigy megnagyobbodása. A felnőttek elhízása, fáradékonyság, fejfájás, hajhullás, székrekedés, pajzsmirigy megnagyobbodás, a bőr fokozott szárazsága, stb.
Fontos tehát, hogy a szervezetben ideális mennyiségben legyen jelen a jód. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO 1990-ben akciótervet dolgozott ki a jódhiányos betegségek világméretű felszámolására. Ezt a megállapodást 151 államfő (illetve megbízottja) írta alá, köztük a magyar kormány képviselője is.
Természetesen a háziasszony nem tudja a már kialakult betegséget meggyógyítani, de célirányos táplálkozással elkerülhetők a megbetegedések. A jód természetes forrásai: jódban gazdag talajon nőtt főzelékfélék fogyasztása, a fokhagyma, a tengeri halak, a rák és a kagyló. A jódtartalmú konyhasó használata feltétel nélkül ajánlható, jódtartalmú gyógyszerek, készítmények felírása orvosi feladat! A túlzott jódbevitel ugyanis éppúgy veszélyes lehet, mint a fontos elem hiánya.
Forrás: MTI
