Az élelmiszerekkel szembeni allergia tünetei olykor csak kellemetlenek, néhány esetben azonban életveszélyesek is lehetnek. Az allergiát biztosan nem okozó élelmiszeripari termékek kilenc csoportba osztott listáját évente frissíti egy, az érintett szakemberek számára hozzáférhető adatbank.
Mind több azoknak a száma, akik valamilyen allergiában szenvednek. A bajt szervezetünk bizonyos anyagokkal szembeni túlzott érzékenysége okozza, s a világunkat mindinkább uraló mesterséges anyagok elszaporodásával az allergiát kiváltó úgynevezett allergének száma folyamatosan gyarapodik. Ám a természetes anyagok, például a növények, vagy akár az élelmiszerek is okozhatnak hasonló megbetegedést, még inkább, ha ezek kombinálódnak egymással, s a vegyszerekkel. Ezt igazolja az élelmiszer-allergiás esetek szaporodása. A becslések szerint már világszerte ötvenmillió ember szenved étel-allergiában.
Hogyan alakul ki az allergia?
A táplálékban lévő fehérjék, zsírok és szénhidrátok az emésztőenzimek hatására kisebb molekulákra bomlanak, amelyek a bélfalon keresztül felszívódnak, s a vérbe jutva egyeseknél különféle betegségeket okozhatnak.
A leggyakoribb élelmiszer-allergének: a tojás, a tej (kazein), a búzaliszt, a narancs, a paradicsom, a banán, az őszibarack, a mogyoró, a mandula, a szójabab, a szezámmag, a sertéshús, a tőkehal és a tonhal.
Terméklista a biztonságért
Aki allergiás valamely élelmiszerrel, étellel szemben, annak meg kell tudnia, hogy melyik ezek közül, amit nem ajánlatos fogyasztania, mert csak akkor képes védekezni. Az egyes élelmiszerekre érzékenyeket el kell látni olyan információkkal, amelyek alapján ki tudják választani azokat az élelmiszereket, amelyeket biztonsággal megehetnek.
Dr. Barna Mária, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke arra figyelmeztet, hogy bár az ételekkel szervezetünkbe kerülő különféle allergének sokféle elváltozást okozhatnak, azok felismerése nem egyszerű feladat. Az élelmiszerek csomagolásán többnyire látható jelölés hasznos eligazítást nyújt, de a táplálékallergiában szenvedőknek több segítségre és nagyobb biztonságra van szükségük. A tüneteket kiváltó allergének elkerülését csak a kérdéses komponenst nem tartalmazó (például tejmentes) élelmiszerek megbízható nyilvántartása, vagyis egy adatbank teheti lehetővé.
A hazai Adatbank az 1999-ben elnyert Tempus Phare Project keretében jöhetett létre. A Magyar Táplálékallergia és Tápláléktolerancia Adatbank a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar dietétikai tanszékén működik, Dr. Barna Mária professzor irányításával. Az élelmiszeripari cégektől kapott információkat rendszerezi és könnyen elérhetővé teszi a betegek és az egészségügyi szakemberek számára.
Kilenc kategóriában állítanak össze terméklistát (tejfehérjétől, tejcukortól, tojástól, szójától, gluténtól, földimogyorótól, benzoésavtól, azoszínezéktől és kéndioxidtól mentes élelmiszerek). Az élelmiszeripari cégek vállalják, hogy a listán szereplő termékek összetételét a határidőn belül nem változtatják meg oly módon, hogy a változtatás az adott anyagtól való mentességet befolyásolná.
Az egyes füzetek egy évig érvényesek. A kiadványokat az allergiás betegekkel foglalkozó orvosi rendelőkbe, kórházakba jutatják el és a gyógyszertárakban is megtalálhatók. Az ételallergiában szenvedő emberek csak a szakemberek útján juthatnak a füzetekhez, hogy az öngyógyítást elkerülhessék.
Forrás: MTI
