A pajzsmirigy alulműködése általában eltérő módon alakul ki különböző életkorokban, de egyes formái gyermekkortól felnőttkorig kimutathatók, és hasonló tünetekkel járnak.
Tünetek
Hipotenzió esetén a folyamat súlyosságától függően, ha nem kezelik, általában a következő tünetek jelentkeznek:
- gyengeség és tartós fáradtság;
- kényelmetlenség, idegesség, ingerlékenység vagy álmatlanság, amelyek a munkahelyi és társadalmi kapcsolatokat is negatívan befolyásolhatják;
- figyelmetlenség, hangulati ingadozások;
- száraz bőr, hajhullás,
- súlygyarapodás, megfelelő táplálkozás vagy megfelelő testmozgás mellett is;
- székrekedés,
- lassú szívműködés,
- szexuális diszfunkció (pl. rendszertelen menstruáció, csökkent libidó), vetélés;
Ezeken a tüneteken kívül egyéb panaszok is előfordulhatnak.
Mivel a tünetek önmagukban általános problémákra vagy egyéb rendellenességekre utalhatnak, a hypothyreosis gyakran nehezen diagnosztizálható. Fontos azonban megjegyezni, hogy minden tünet utalhat pajzsmirigybetegségre, de egyetlen tünet megléte önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a pajzsmirigy működési zavar okozza a fő panaszt, ezért gyanú esetén mindig érdemes megkérdezni az orvosodat, hogy szükséges-e a vizsgálat.
A pajzsmirigy működési zavarát sok esetben más betegségek vagy egészségügyi problémák is okozhatják. A pajzsmirigy-problémákat gyakran diagnosztizálnak, ha a háttérben:
- aritmia,
- magas koleszterinszint,
- pániktünetek, pánikbetegség,
- frusztráltság,
- vetélés, meddőség,
- elhízottság van.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a pajzsmirigybetegség hátterében többféle ok állhat, és a fentebb leírt általános panaszokon kívül egyéb tünetek is utalhatnak ezekre az okokra.
Diagnózisa
A pajzsmirigy alulműködését olyan laboratóriumi vizsgálatokkal lehet kideríteni, amelyek a TSH és az agyalapi mirigy által termelt pajzsmirigyhormonok (fT3 és fT4) szintjét figyelik. A normál TSH 0,4-2,5 mIU/L, a magas TSH és alacsony fT3 és fT4 szint pedig hypothyreosisra utal. A TSH-értékek személyenként (életkortól függően), sőt vizsgálatonként (szezonális, alkalmi) is változhatnak, és számos gyógyszer befolyásolja a jelenlegi értéket. Ezért a laboratóriumi vizsgálatok nem erősíthetik meg vagy cáfolhatják meg a hypothyreosisot.
Ha az ultrahangos vizsgálat során pajzsmirigy-rendellenességeket (megnagyobbodás, csomó) észlelnek, további vizsgálatokra kerülhet sor.
Akiket érinthet
A pajzsmirigybetegség hazánk lakosságának 10-15%-át érintő gyakori betegség. Mivel a betegek háromnegyede nő, a pajzsmirigybetegségben szenvedők aránya meghaladja a 20%-ot. A különféle betegségek közül a jódhiányos hypothyreosis a leggyakoribb.
A pajzsmirigybetegségek különösen gyakoriak markáns hormonális változásokkal: pubertás, menopauza kora (45-60 év), valamint terhesség alatt és azt követően. A hormonális változások mellett a terhesség alatt megnövekszik a szervezet jódigénye, így gyakoribbá válik a jódhiány formáinak kialakulása. A pajzsmirigygyulladás a szülés után 2-6 hónappal az újszülöttek 10-17 százalékánál alakul ki. 60 év felett a nők nagy részénél kialakul valamilyen pajzsmirigybetegség.
A serdülő lányok számára tehát különösen fontos, hogy figyeljenek a tünetekre, illetve a terhesség alatt és a menopauza után is.
Jódhiány
A pajzsmirigynek jódra van szüksége a megfelelő működéshez, és ha a jódbevitel nem elegendő, pajzsmirigybetegség lép fel. A jódhiányból adódó pajzsmirigyzavart a megnagyobbodott golyva is okozhatja, mert enyhe jódhiányban a pajzsmirigy igyekszik elegendő hormont termelni és fokozottan működni. A nyaki feszültség, a nyelési nehézség vagy a rekedt hang a megnagyobbodás jelei lehetnek, amelyek szabad szemmel még nem láthatók.
Fokozott jódhiány esetén azonban a szervek már nem tudnak megfelelően működni, és a pajzsmirigy alulműködésének tünetei alakulnak ki. Jódhiány esetén a jódozott só is elegendő lehet, de bizonyos esetekben jód is adható.
Ha mellékhatásként pajzsmirigy diszfunkció alakul ki, a gyógyszer abbahagyása (más, hasonló hatásmechanizmusú gyógyszer alkalmazása) megoldhatja a tünetet. Hormonterápiában részesülő betegeknél a hormonkészítmények adagjának módosítása pozitív hatással lehet.
Hashimoto-thyreoiditis
A Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladás (krónikus limfocitás pajzsmirigy-gyulladás), egy autoimmun betegség, amely elpusztítja a pajzsmirigy hormontermelő sejtjeit, serdülők és felnőttek gyakori rendellenessége, amely hypothyreosisot okoz. Ha egy betegnél észlelik, túl- vagy alulműködésre utaló tünetek jelentkeznek, de előfordulhat, hogy a golyván kívül más rendellenességek nem észlelhetők.
Fontos tudni, hogy a fokozott jód-kiegészítők (jódozott só, Jodicum ásványvíz, jodid) különösen károsak lehetnek autoimmun folyamatok jelenlétében, ezért pajzsmirigybetegség gyanúja esetén különösen fontos a megfelelő orvosi vizsgálat.
A pajzsmirigy ultrahangvizsgálata gyermekkorban általában 2-3 mm átmérőjű cisztákat talál, amelyek későbbi felnőttkorban csomókat okozhatnak. Ha az eljárás egyértelműen nem különböztethető meg a rosszindulatú daganattól, további szcintigráfiára lehet szükség, ha pedig a pajzsmirigy csomó mérete meghaladja az 1,5 cm-t, tűs mintavétel jöhet szóba. Az állapotra nincs gyógymód, és az okot sem lehet megszüntetni, de a pajzsmirigy alulműködése hormontartalmú gyógyszerekkel kezelhető.
