Az emberi test alakját az adja meg, hogy ha a zsírszövet döntően a csípőtájon rakódik le, az nőies, körteformát hoz létre, ha a hasi területen, almára emlékeztet, bár ha sok van belőle, ez a sörhas. A legújabb kutatás szerint egy fehérje szabályozza, milyen lesz az alakunk, és arra is van remény, hogy ennek alapján új fogyasztószert dolgozzanak ki.
Edinburghban Nik Morton és munkatársai egérkísérleteket végeztek azért, hogy tisztázzák, milyen különbség van a testet formázó egészséges zsírszövet és a kóros elhízáshoz vezető, hasi zsír összetétele között. Vizsgálataik eredményeit a Diabetes szakfolyóirat közölte.
A skót kutatók kimutatták, hogy a kóros zsírszövetben sok a 11BetaHSD1 fehérje. Azt találták, hogy kalóriában gazdag táppal etetve a kísérleti egereket, négy hét múlva azok az állatok, amelyeknek szervezetében sok volt ebből a fehérjéből, hasi elhízás következtében dagadttá váltak.
A kétféle zsírszövet létezése régi témája az elhízással foglalkozó tudományos vizsgálatoknak. A zsír nem csupán alakunkat megszabó szövet, hanem hormonokat előállító szerv: a legnagyobb belső elválasztású mirigy, amely hormonokat termel. Ilyen szempontból a hasi zsír igen kedvezőtlen és káros, ezért nem mindegy, hogy mennyi van belőle.
Korábbi vizsgálatok azt jelezték, hogy a csípőtájon található zsírok döntően energiatartalékot jelentenek, valamint a szépségipar fontos kellékét. Ezekben a zsírsejtekben kevesebb van a kóros fehérjéből és nem okoz elhízást. A munkacsoport most lázasan dolgozik annak vizsgálatán, hogyan működik ez a fehérje, mert ha ennek hatásmódját sikerül kideríteni, a gyógyszerkutatók elkészíthetik azt az új testsúlycsökkentő szert, mely az eddigieknél hatásosabb, ugyanakkor biztonságosabb lehet.
Forrás: MTI
