A mikroorganizmusok, amelyek segítenek a szarvasmarhának megemészteni a füvet, vagy a gorilláknak a faleveleket, lehettek az emlősök titkos fegyverei: talán e baktériumoknak köszönhetően népesíthették be a Földet – állítják amerikai kutatók.
Két kutatói csoport külön-külön készített tanulmányt az mikroorganizmusokról, amelyek az emberek és állatok szervezetében, valamint bőrfelületükön élnek, s meglepően jól alkalmazkodtak a gazda szervezetéhez.
Jeffrey Gordon,a St. Louis-i Washington University kutatója kollégáival együtt 60 emlősfaj ürülékét vizsgálta. Mint kiderült, a ragadozók, a növényevők és a vegyes „koszton” élők más és más bélbaktérium-készlettel rendelkeznek.
A tudósok, akik kutatási eredményeikről a Science című folyóiratban számoltak be, tanulmányukban annak a nézetnek adnak hangot, hogy az emlősök tápcsatornájában élő mikroorganizmusok számtalan faj evolúcióját segítették elő.
„Ez lehetett a titka az emlősök, s különösen a növényevők sikertörténetének” – hangsúlyozták a kutatók.
Az állatok „befogták” a szervezetükben élő baktériumokat, hogy segítsenek az élelem emésztésében. Jeffrey Gordon és munkatársai a növényevők ürülékében találták a legváltozatosabb baktériumkészletet. Az eredmény nem meglepő, hiszen a mikroorganizmusok segítsége nélkül aligha emészthető meg a kemény növényi rost. A ragadozók rendelkeznek a legszegényesebb baktériumkínálattal, a vegyes táplálkozásúak pedig valahol a kettő között állnak.
„Az emberi bélbaktériumok igen hasonlatosak voltak a vegyes étrenden élő emlősökéhez” – mutattak rá a kutatók.
Érdekesség, hogy az állatkerti ragadozók és vadon élő társaik között semmilyen különbség sincs, már ami a tápcsatornában élő mikroorganizmusokat illeti. A vegetáriánusok pedig ugyanolyan baktériumkészlettel rendelkeztek, mint mindenevő embertársaik.
A marylandi Nemzeti Emberi Genomkutató Intézet munkatársai az emberi ürüléket vizsgálva kiderítették, hogy a bélbaktériumok száma jócskán meghaladja az emberi szervezet sejtjeinek számát. A tudósok szerint számos mikroorganizmus igazi szimbiózisban él a Homo sapiensszel.
„Mi együtt fejlődtünk a baktériumainkkal” – jelentette ki Julie Segre, az intézet kutatója.
A marylandi kutatók a könyökhajlat bőréből vettek mintát, arról a helyről, ahol a leggyakrabban fejlődnek ki az ekcéma bőrtünetei. Ugyancsak vettek mintát a könyök külső részéről, ahol pszoriázis és más bőrbetegségek bőrtünetei manifesztálódnak – ezekben a folyamatokban a tudósok meggyőződése szerint baktériumok és gombák játszhatnak szerepet.
„Amennyiben megtanuljuk, hogy hogyan befolyásolhatjuk ezeket a baktériumokat, meglelhetjük e betegségek gyógymódját” – hangsúlyozta Julie Segre.
Meggyőződése szerint forradalmasíthatná a szépségipart, amennyiben sikerülne „rávenni” a baktériumokat, hogy a bőr faggyúmirigyeinek viaszos váladékát természetes hidratálóvá változtassák, s megtanulnák, hogy miként működik ez a folyamat.
„Meg kell változtatni a mikroorganizmusokhoz való hozzáállásunkat, elvetve azt a nézetet, hogy a baktérium kórokozó. Inkább hálásnak kell lennünk nekik, hogy jobbítják egészségünket” – vélekedet Julie Segre.
Forrás: MTI
