Sokan azt hiszik, hogy a tüdőembóliát lábfájdalom, elszíneződés és ödéma előzi meg.
Bár hátterében leggyakrabban az alsó végtagok mélyvénás trombózisa áll, ám nem feltétlen előzi meg lábfájdalom a problémát. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája ezért felhívja a figyelmet arra, hogy ha valaki tüdőembóliára utaló panaszokat észlel, akkor is forduljon orvoshoz, ha előtte nem tapasztalt mélyvénás trombózisra utaló tüneteket. – ennek járt utána az egeszsegkalauz.hu
Tüdőembólia- vérrögök a tüdőben
A tüdőembólia egy olyan életveszélyes állapot, melynek során vérrögök kerülnek a tüdőartériáiba. Hátterében leggyakrabban az alsó végtagok vagy a medence, (a prostata-, a végbél-, a hüvely-, és a méh körüli vénás hálózatok) vénás trombózisa áll, melynek során a keletkezett vérrögök leszakadnak, és a vérkeringéssel a tüdő artériáiba jutnak. Hogy milyen nagy problémát generál, az attól függ, mennyi, milyen nagyságú vérrögök kerülnek a tüdőbe, valamint, hogy azok mely artériába jutnak. Amennyiben a fő ereket zár el a thrombus, úgy akár azonnali halált is eredményezhet. Az állapot azonnali orvosi segítséget kíván, ugyanis gyors és megfelelő beavatkozás nélkül a probléma életveszélyes, a tüdő jelentősen és maradandóan károsodik.
A tüdőembólia tünetei
- Mellkasi fájdalom
- Vérnyomásesés
- Légszomj
- Véres köpet
- Halálfélelem
- Szédülés, ájulás
- Szívpanaszok
- Köhögés
A tünetek mértéke az állapot súlyosságától függ!
Nem mindig előzi meg lábfájdalom a tüdőembóliát
Mivel a tüdőembólia gyakran a láb mélyvénás trombózisának eredménye, ezért sokan úgy gondolják, azt lábfájdalom, livid elszíneződés és ödéma előzi meg (vagyis a mélyvénás trombózis tünetei). Ez veszélyes elgondolás, hiszen létezik ún. néma trombózis is, vagyis amikor semmilyen panasz nem jelzi a vérrögöket, vagy a már említett egyéb helyekről származik az embolus, és már csak a tüdőembólia okozta problémák jelentkeznek.
– Amennyiben ezen panaszok nem jelentősek (mivel pl.kisebb vérrög valamelyik kiságba került- mikroembolizáció), úgy meglehet, a beteg nem fordul idejében orvoshoz, mivel kizárja a megelőző tünetek hiánya miatt a tüdőembólia lehetőségét- mondja prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája.
Fontos a kezelés
Akár súlyos tüdőembólia, akár mikroembolizáció lép fel (melynek jellegzetessége az ismétlődés), fontos a megfelelő kezelés a további problémák és maradandó károsodások elkerülése céljából. Azonnal kórházi kezelés kis molekulatömegű heparin therápiás dózisának alkalmazása, ágynyugalom szükséges! Az akut, kórházi ellátás után fontos az utógondozás. A betegnek tartósan, meghatározott ideig (gyakran élete végéig) véralvadásgátlót szükséges szednie, valamint fontos kivizsgálni, mi is okozta a vérrögöket.
Fontos tudni, hogy ha egyszer már kialakult valakinél trombózis, akkor nagyobb eséllyel fordul elő a későbbiekben, ezért oda kell figyelni a megelőzésre, mind gyógyszeres, véralvadásgátló terápiával, mind az életmóddal (dohányzás abbahagyása, túlsúly leadása, rendszeres testmozgás).
– A tüdőembolia egy kellően nem figyelembe vett késői szövődménye (8-12 év!) a tüdő ereinek magas vérnyomása, az un. pulmonalis hypertonia (ami egy egészen más betegség, mint amit a „konvencionális” hypertoniáról tudunk,) ugyanis a gyógyszeripar csak mostanában kezdett bele a specifikus gyógyszerfejlesztésbe.
A sikerig marad a fokozatos progresszió és a végén a tüdőátültetés. Ha azonban a beteg kellően hosszú ideig szed hatékonyan alvadásgátlót, akkor ez a borzasztó szövődmény nem jelentkezik. Fontos tehát a probléma komoly kezelése- zárja a professzor.
