2022. december 6. kedd
More

    A D-vitamint pótolni kell! 1. rész

    ● Az optimális D-vitamin-ellátottsághoz októbertől márciusig Magyarországon mindenki számára szükséges a D-vitamin-pótlás, de sokak számára nyáron is indokolt.

    ● A D-vitamin-hiány igazoltan szerepet játszik az immunológiai betegségekben, a fertőzések leküzdésének képességében, endokrinológiai zavarokban, termékenységi problémákban és egyes daganatos betegségek kockázatainak növekedésében is.

    ● Ma már felszívódási zavarok, a gyomor-bél rendszer gyulladásos betegségei, illetve nyelési nehézségek esetén is biztosítható az adekvát vitaminpótlás.

    ● Egészséges felnőtteknél a napi 2000 NE* -mennyiségű D3-vitamin elegendő a normális tartomány fenntartásához

    Kivétel nélkül mindenkinek javasolt a téli D-vitamin-pótlás!

    A magyar lakosság nagy többségét érintő és mérhető egészségkockázatot jelentő D-vitamin-hiányról szóló hírek nem túloznak – hívták fel a figyelmet a D-vitamin konszenzusajánlás elkészítésében közreműködő orvosok az IBSA Pharma Kft. által szervezett sajtókonferencián. A szakértők rámutattak: a széles körű orvosszakmai konszenzuson alapuló hazai ajánlás nem csupán azt részletezi, hogy milyen szerteágazók a D-vitamin-hiánnyal összefüggő kóros állapotok és betegségek, illetve milyen előnyei vannak a vitamin folyamatos pótlásának, de számos tévhitet is eloszlat, és a legfrissebb tudományos eredmények alapján a korosztályonként eltérő javasolt adagolást is pontosítja.

    Magyarországon az egyik legtöbb embert érintő egészségkockázat a D-vitamin-hiány, amely a téli időszak végére szinte minden magyart érint, de korábbi mérések szerint még a nyári időszakban is minden második magyar D-vitamin-szintje alacsonyabb az ajánlott értéknél. Több mint tíz éve, elsők között a világon, Magyarországon született olyan D-vitamin-beviteli ajánlás, amely az összes érintett orvosi szakterület hivatalos konszenzusán alapul.

    Nincs vita: szükséges a vitamin

    Ez az ajánlás 2022-ben a negyedik alkalommal frissült a legújabb tudományos eredmények alapján, a munkában kilenc hazai orvostársaság vett részt. Az új ajánlás egyik legfontosabb megállapítása – amellett, hogy a lakosság túlnyomó többsége D-vitamin-hiányban szenved a téli időszak végére –, hogy Magyarországon az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartásához elegendő márciustól októberig a végtagokat, a vállat és az arcot érő direkt napsugárzás – az UV-B sugárzás erősségétől függően napi 15–30 perces időtartamban.

    Az idő azért fontos tényező – miközben azt természetesen senki nem javasolja, hogy hosszabb időt töltsünk a tűző nyári napon védelem nélkül –, mert a napvédő készítmények és naptejek gátolják az UV-B sugárzás bejutását a bőrbe, és így a D-vitamin termelést is – emelték ki a sajtókonferencián az ajánlás társszerzői:

    • Prof. Dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatóhelyettese,
    • és Dr. Valkusz Zsuzsanna habilitált egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ I. Sz. Belgyógyászati Klinika klinikai főorvosa.

    Az októbertől márciusig tartó időszakban ugyanakkor mindenkinek ajánlott a D3-vitamin-készítmények fogyasztása. Az ajánlásban a felnőttek számára leírt napi 2000 NE-mennyiség élelmiszerből még kiegyensúlyozott táplálkozási szokásokkal sem biztosítható, mivel a szokásos magyarországi étrend alig tartalmaz D-vitamint, az ezzel reálisan bevihető mennyiség pedig mindössze napi 80 NE.

    Miért pont a D-vitamin?

    A D-vitamin valójában nem tankönyvi értelemben vett vitamin, mert a többi vitamintól eltérően az emberi szervezet termeli meg. Ehhez elegendő, ha a bőrt megfelelő mennyiségű UV-B sugárzás éri. Önmagában a napsugárzással D-vitamin-túltermelés nem váltható ki, mert ahogy barnul a bőrünk, a fokozódó pigmenttartalom gátolja a D-vitamin-képzést. D3-készítmények valójában nem a vitamint, hanem annak szteroidhormon-előanyagát (kolikalciferol) tartalmazzák, illetve létezik még a főként gombákban és növényekben termelődő D2 (ergokalciferol), amely azonban rosszabbul hasznosul, így kevésbé alkalmas a D-vitamin-pótlásra.

    Ezeket az elővitaminokat a szervezetünk alakítja többféle D-vitamin-molekulává, amelyek közül a hazai ajánlás az úgynevezett 25OHD-szérum-szintjét tartja a vitaminellátottságot legjobban tükröző összetevőnek. Ez a molekula 3 hetes felezési idővel marad fenn a keringési rendszerben, ami azt jelenti, hogy a szervezetünkbe bevitt D3-vitamin-készítmények legfeljebb ennyi ideig segítenek fenntartani a D-vitamin-szintet a téli időszakban.

    A testben kimutatható 25OHD-szérum-szint úgynevezett normál értéke 75 és 125 nmol/liter közötti. Ez alatt D-vitamin-hiányról beszélhetünk, míg a felső érték felett a többletbevitelnek tudományosan már nincs kimutatható előnye a csontokra, a daganatkockázatok csökkentésére és a szénhidrát-anyagcserére sem. A frissített ajánlás ezért a téli D-vitamin-pótlás elsődleges céljaként az alsó 75 nmol/literes szérumszinthatár elérését jelöli meg.

    A D-vitaminnal kapcsolatban számos tévhit él a közvéleményben. Ezek közül az egyik leggyakoribb a vitamin túladagolásával kapcsolatos. A tény azonban az, hogy az ajánlásnál nagyobb mennyiség bevitele csak nagyon hosszú távon okozhat mérhető problémákat a szervezet szabad kalciumszintjében (hiperkalcémia), másrészt az úgynevezett D-vitamin-intoxikáció rendkívül ritka, mert a testünkben működnek azok a mechanizmusok, amelyek a túl sok D-vitamin hatásai ellen alakultak ki.

    Mit okoz a D-vitamin-hiány?

    A D-vitamin rendkívül sokoldalú. Ahogy Dr. Lakatos Péter professzor fogalmazott, „a D-vitamin minden sejtünkre hatással van, és bár a D-vitamin nem gyógyít meg, a hiánya számos betegségben szerepet játszik”.

    Régóta bizonyítottak a D-vitamin-hiány és az osteomalacia (csontlágyulás), gyermekkorban a rachitis (angolkór) összefüggései. A csípőtáji törést szenvedő betegek 90 százalékánál mutatható ki jelentős D-vitamin-hiány. Ráadásul ezek meglepően gyakran előforduló következmények, mert a magyarországihoz hasonló D-vitamin-ellátottságú területeken a csontlágyulás gyakorisága 25-30 százalékos[8]. És bár tévhitnek minősíthető, hogy a D-vitamin az időskori csontritkulás gyógyszere, az igazolt, hogy a klinikai csontritkulás elleni kezelések leginkább D-vitamin-pótlás mellett hatékonyak.

    Az immunrendszerünk sem működhet megfelelően D-vitamin nélkül. Hiányában csökken a fertőzések elleni védekezési képesség. Bizonyított a D-vitamin gyulladáscsökkentő hatása, és a Covid–19-járvány idején kialakított klinikai eljárások során igazolódott az is, hogy a vírusfertőzéshez társuló, veszélyt jelentő citokinvihar kivédésében milyen fontos szerep jut a D-vitaminnak. Az alacsony 25OHD-szint emellett összefüggésben áll az autoimmun betegségek kialakulásának kockázataival, mint az 1-es típusú diabétesz, a sclerosis multiplex és a rheumatoid arthritis.

    Dr. Valkusz Zsuzsanna arra is rámutatott, hogy az anyagcserében és a hormonháztartásban a D-vitamin szerepet játszik a glükóz feldolgozásában, az inzulinkiválasztásban, és hiánya összefügg az immuneredetű pajzsmirigybetegségekkel.

    A konszenzusajánlás ugyancsak megerősíti: tudományos tény, hogy a D-vitamin képes lassítani a daganatok fejlődését, immunmodulánsként működik, és bizonyos ráktípusok esetén gátolja az áttétképződést. Végbélrák esetén több vizsgálat mutatta ki nemcsak a D-vitamin kockázatcsökkentő hatását, de azt is, hogy annak szerepe van a betegségekhez kapcsolódó halálozások csökkentésében.

    Szintén fontos területe a D-vitaminnal kapcsolatos kutatásoknak a női termékenység. Számos nőgyógyászati kórképben és a meddőséggel összefüggésben is kimutatható az alacsony D-vitamin-szint káros hatása. De szerepe van a fogantatás sikerességében is kortól, etnikumtól, testtömegtől függetlenül. A D-vitamin pótlás a terhesség idején eleve kiemelt szempont, mert a várandós anyák és a fejlődő gyermek egészsége érdekében is elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin-mennyiség. Az úgynevezett kismamavitaminok általában nem tartalmaznak megfelelő mennyiségű D3-vitamint, ezért a terhesség és a szoptatási időszak során is ajánlott a napi adagolás szerinti vitaminpótlás, az orvos ajánlása alapján.

    Forrás: egeszsegkalauz.hu

    Ez is érdekelheti:

    A D-vitamin: ezeket kell tudnod! – Életmódcentrum (eletmodcentrum.hu)

    A D-vitamin fontossága – Életmódcentrum (eletmodcentrum.hu)

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!