A legtöbb gyógyszer materializálódott remény is, pláne, ha a reményt meg is nevezik.
Dobson Szabolcs, gyógyszerengedélyeztetési szakértő írt arról, hogy a placebo hatásosabb lehet, ha valódi hatóanyagnak hiszik:
„Persze etikai kérdés, hogy szabad-e félrevezetni a beteget Korábban már írtam párszor arról, hogy a placebo kifejezés nem igazán szerencsés, mert nem fejezi ki azt a helyzetet, amikor pl. az orvos valamilyen állítást is köt hozzá – mondjuk azt, hogy az egy valódi gyógyszer, ami így és így fog hatni. Az ilyesmit a réges régi szakirodalom éber szuggesztiónak nevezte, megkülönböztetve a hipnózistól. Mert a legtöbb gyógyszer egyúttal materializálódott remény is, pláne, ha a reményt meg is nevezik.
Egy idei vizsgálatba vettek 60 pókfóbiás résztvevőt, akiket előzetesen félelemkérdőívvel diagnosztizáltak, és felmérték az is, hogy miként viszonyulnak egy élő madárpókhoz, majd véletlenszerű kiválasztással 3 csoport egyikébe sorolták őket: az első csoportba azokat, akik placebót kaptak szorongást csökkentő propranolol hatóanyagnak nevezve, a második csoportba azokat, akiknek simán placebót adtak, harmadik csoportba pedig azokat, akik a kezelés nélküli kontrollcsoportot alkották.
A pókok nem kaptak semmit, csak figyelték, mi van.
Azoknál a résztvevőknél (első csoport), akik a placebót propranololnak hitték, megnőtt a hajlandóság a madárpók megközelítésére a másik két csoporthoz képest, és kevésbé éreztek félelmet. A hatóanyagnak tekintett placebo növelte az önbizalmat a félelem tolerálása tekintetében.”
Forrás: Koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallozó FB-csoport – egeszsegkalauz.hu
