A D-vitamin hiánya kellemetlen tüneteket, esetenként súlyos szövődményeket okozhat.
Az utóbbi időben a kutatók egyre többet foglalkoznak a D-vitamin szervezetünkre gyakorolt pozitív hatásaival, és elsöprő bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan is, hogy a lakosság meglepően nagy része D-vitamin-hiányos.
A zsírban oldódó D-vitamin (pontosabban a vitaminok csoportja) számos nagyon fontos folyamatban vesz részt szervezetünkben. Többek között szükséges immunrendszerünk megfelelő működéséhez, de segíti egyes ásványi anyagok, nyomelemek, így a kalcium, a cink és a magnézium hatékonyabb felszívódását.
A D-vitamin rendkívül fontos szerepet játszik az egészséges csontfejlődésben és a csontritkulás elleni küzdelemben, a kisgyermekkori D-vitamin-hiány pedig növekedési zavarokhoz, csontdeformitásokhoz, gyakori törésekhez vezethet.
A legtöbb vitamint táplálékkal kapjuk, de csak néhány élelmiszer tartalmaz D-vitamint (például a tojássárgája vagy a zsíros hal). A legtöbb D-vitamin a bőrünkben szintetizálódik a napfény hatására, ezt az „inaktív” D-vitamint pedig a májban és a vesében található enzimek aktiválják, így használható (és mérhető) formává alakul.
A D-vitamint a napfény mellett valóban be lehet vinni étrend-kiegészítő formájában! Érdemes lenne már ősszel elkezdeni az elvesztett napfény pótlását kezelésként, hiszen hónapokig is eltarthat a megfelelő D-vitamin szint elérése! Ha tehát szeretnénk felkészülni a január-februári influenzaszezonra, és erősíteni szeretnénk immunrendszerünket, akkor már november-decemberben el kell kezdenünk a D-vitamin pótlását.
Felmérések szerint a legtöbb felnőtt szervezetében nincs elegendő D-vitamin. Ez még nem nyilvánvaló hiányosság, de az elégtelen vitaminbevitel kellemetlen tünetekkel, esetenként súlyos következményekkel járhat.
A vitaminhiány fő oka, hogy sokkal kevesebb időt töltünk a szabadban, valamint megváltoztak a ruházati és bőrápolási szokásaink, így bőrünk nem jut elég napfényhez. Természetesen mérhető különbségek vannak szervezetünk D-vitamin-tartalmában nyáron és télen. A felszívódási zavar, valamint a gyulladásos bélbetegség és a lisztérzékenység szintén növeli a D-vitamin-hiány kockázatát.
A D-vitamin zsírban oldódik, így szervezetünk képes elraktározni egy bizonyos mennyiséget, de általában az elfogyasztott mennyiség nem elegendő. Az esszenciális D-vitamin hiánya rövid távon hangulati és kognitív károsodást, izomfájdalmat és gyengeséget okozhat, növelheti a fertőző betegségekre való hajlamot és hosszabb ideig tart a gyógyulás.
A hosszú távú hiányosságok elsősorban a csontokat érintik: jelentősen megnő a csontritkulás és a törések kockázata, gyakoriak az ínybetegségek, például a fogínygyulladás, és akár fogak elvesztéséhez is vezethetnek. Érdemes megjegyezni, hogy a D-vitamin-hiány nem mindig jár tünetekkel, de hatással van csontjaink egészségére.
A D-vitamin-hiány legsúlyosabb szövődménye az angolkór nevű gyermekkori betegség, amely negatívan befolyásolja a csont- és izomfejlődést. Az izomfájdalom, a fogászati problémák, a törések és a tartós D-vitamin-hiány (és a kapcsolódó ásványianyag-hiány) szintén deformitásokhoz és növekedési kudarcokhoz vezethetnek, mint például az O vagy X alakú lábak, a koponya, a mellkasi csontváz diszplázia vagy a medence.
Tanulmányok kimutatták, hogy a D-vitamin hiánya számos daganatos megbetegedés, például bizonyos típusú prosztata-, emlő- és bélrák kockázatát növeli, és az elégtelen vitaminbevitel összefüggésbe hozható a betegek állapotának rosszabbodásával.
