A pajzsmirigy méretének és érzékenységének változása a pajzsmirigy-működési zavar legmegbízhatóbb jele. Hogy pontosan mi okozza a golyvát, és milyen kezelésre van szükség, azt csak alapos orvosi vizsgálattal lehet megállapítani.
Pajzsmirigyünk a nyak elején, a légcső két oldalán, alul található. A maximális térfogat nőknél 18 cm3, férfiaknál 25 cm3. A mirigyek két hormont termelnek, a tiroxint és a trijódtironint. A szervezetnek jódra van szüksége a hormonok előállításához. A pajzsmirigyhormonok szinte a teljes anyagcserét befolyásolják, így a hormontermelés zavarai jellegzetes tünetekkel járnak.
A pajzsmirigy működését közvetlenül az agyalapi mirigy szabályozza a TSH nevű hormon segítségével. Ha a mirigyek nem termelnek elég hormont, a TSH szintje megemelkedik, ami a mirigyek keményebb munkájára serkenti, ellenkező esetben a TSH szint csökken. A szabályozás nagyon finom, így a kóros TSH-szint gyorsan jelezheti a meghibásodást.
A golyva leggyakoribb oka a jódhiány, pontosabban a jódhiány miatti hormontermelés csökkenését a pajzsmirigy méretének növekedése ellensúlyozza. Emellett azonban a megnagyobbodott pajzsmirigynek több oka is lehet: pajzsmirigy-gyulladás, pajzsmirigy-túlműködés és jóindulatú pajzsmirigy csomók, vagy ritka esetekben rosszindulatú daganatok. A pajzsmirigy-szarkoidózist göbös pajzsmirigynek is nevezik.
A pajzsmirigyhormonok termelése megfelelő jódbevitelt igényel. Súlyos jódhiányos területeken az elégtelen jódbevitel nem termel elegendő mennyiségű pajzsmirigyhormont. A jódhiány különösen gyakori a terhes nőknél, mivel a szervezet jódszükséglete megnő a terhesség alatt. A várandós anyák kb. felének legalább enyhe jódhiánya volt magyar adatok szerint.
Enyhe jódhiány esetén a pajzsmirigy általában elegendő pajzsmirigyhormont termel, de ennek ára van. A mirigy megnagyobbodik, és strúma (golyva) alakul ki. A strúma stádiumától függően először tapinthatóvá, majd szabad szemmel láthatóvá válik. Egyszerre nyomja a nyelőcsövet és a légcsövet, és szorítást érezhetsz a nyakadban. Kezelés nélkül a megnagyobbodott pajzsmirigy működésében még nagyobb zavar keletkezik, alul- vagy túlműködés alakul ki.
Megfelelő jódbevitellel megelőzhető. Magyarország ennek érdekében jódozott konyhasót biztosít, melynek fogyasztása országszerte ajánlott. Terhesség esetén és serdülőkorban még fontosabb a megfelelő jódbevitel. Az elégtelen jódellátású területeken terhesség alatt további 150-200 mikrogramm, serdülőkorban 100-200 mikrogramm jód szükséges, általában a magzati vitaminok is tartalmaznak jódot. Figyelembe kell azonban venni, hogy a jódbevitel egyéb pajzsmirigy-problémák (gyulladás, túlműködés) jelenlétében panaszokat okozhat, illetve súlyosbíthat.
A hypothyreosis nem feltétlenül alakul ki pajzsmirigy alulműködésnél. Ha a jódhiány súlyos vagy egyéb okok miatt fejletlen, a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, a beteg fáradtságra, levertségre, koncentrálási nehézségre panaszkodik. Rosszul tolerálja a hideget, hajhullást, száraz bőrt, székrekedést és elhízást tapasztalhat. A szívverése lelassul, a nők menstruációja pedig rendszertelenné válik. Ebben az esetben a betegség a pajzsmirigyhormon pótlásával gyógyítható.
Pajzsmirigy-túlműködésben a szervezet túl sok hormont termel. Van egy olyan forma, amikor a mirigyekben hiperaktív csomók helyezkednek el, ami fokozott hormontermeléshez vezethet. Egyes esetekben az egész pajzsmirigy túlműködik egy autoimmun folyamat miatt. Ez utóbbit Graves-Basedow-kórnak nevezik. A betegség egyik megkülönböztető tünete a fokozott szívműködés és a megnagyobbodott golyva.
Bármi is legyen az ok, a pajzsmirigy-túlműködés a megnagyobbodás mellett jellegzetes tünetekkel is jár. Súlycsökkenés, fokozott étvágy, hasmenés, gyengeség, remegés, forró és nedves bőr, hőérzékenység, fokozott izzadás, koncentrálási nehézség, érzelmi instabilitás, alvászavarok, gyors szívverés, magas vérnyomás. A nők menstruációs rendellenességeket tapasztalhatnak.
A gyógyulás az októl függ. Lehetséges hormontermelést csökkentő gyógyszerek szedése, de felnőtteknél műtétre vagy izotópos terápiára is szükség lehet.
A pajzsmirigy különböző gyulladásos megbetegedései is társulhatnak a golyvával. A pajzsmirigygyulladás felét kitevő, úgynevezett szubakut limfocitás gyulladás egyik fő tünete a fájdalommentes golyva. A tünetek azonban enyhék, így a betegséget gyakran fel sem ismerik. Ezzel szemben az akut pajzsmirigygyulladásban a pajzsmirigy megduzzad, amit fájdalom és magas láz kísér.
A krónikus limfocitás pajzsmirigygyulladás (vagy Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladás) jellegzetes tünete a golyva és a pajzsmirigy alulműködése. Ennek az az oka, hogy az immunrendszer antitesteket termel a páciens saját pajzsmirigye ellen, ami folyamatos szövetpusztulást eredményez. A tünetek akkor jelentkeznek, ha a pajzsmirigyben annyi sejt válik működésképtelenné, hogy nem tudja előállítani a szükséges mennyiségű hormont.
A golyva diagnózisa és kezelése a felmerülő betegségektől függ. A fizikális vizsgálat után meghatározzák a vér hormonszintjét és ultrahangot végeznek. Laboratóriumi vizsgálatok során a normálnál magasabb vagy alacsonyabb TSH hormonszintet vizsgálják (pajzsmirigy-túlműködés vagy pajzsmirigy alulműködés), az ultrahanggal a megnagyobbodást és a szervszerkezet (fontos kérdés, hogy vannak-e csomók).
Az izotópvizsgálatot később lehet elvégezni az esetleges pajzsmirigycsomók ellenőrzésére vagy a feltételezett daganatok biopsziájára. Annak ellenére, hogy a pajzsmirigyrák ritka, rejtett lehet, ezért fontos az esetleges rosszindulatú daganatok vizsgálata is.
