A szervezetnek jódra van szüksége a pajzsmirigyhormonok képzéséhez. A jód részt vesz az anyagcsere normális működésében, biztosítva a csecsemők és gyermekek értelmi fejlődését. Maga a hormon 65%-ban jód, így ennek elmulasztása anyagcserezavarokhoz, fejlődési zavarokhoz vezethet.
Ez egyenesen arra a következtetésre vezet, hogy a pajzsmirigybetegség gyakori azokon a földrajzi területeken, ahol nem áll rendelkezésre elegendő jód. A felszíni jódot évezredek óta az eső öblítette ki az óceánba, így a leginkább jódhiányos területek a belső kontinensek és a hegyvidéki régiók.
A jód táplálékkal és ivóvízzel kerül szervezetünkbe. A jodid gyorsan felszívódik, majd felhalmozódik a pajzsmirigyben. A felesleg a vizelettel kiválasztódik, de a nyálban és az anyatejben is megtalálható.
Magyarország területének négyötöde közepesen jódhiányos. Ez azt jelenti, hogy sem az ivóvíz, sem az előállított élelmiszer nem tartalmaz elegendő jódot. A golyva a nemzetközileg elismert 5%-nál nagyobb mértékben gyakori az összes megyében, kivéve három közép-alföldi megyét. Zala és Fejér megye a legrosszabb.
Jódhiány
A jódhiány legjellemzőbb tünete felnőtteknél a már említett golyva. A pajzsmirigy méretének növelésével ugyanis azt próbálja kompenzálni, hogy normál működés mellett jód nélkül nem tud elegendő pajzsmirigyhormont termelni. A golyva általában évekig is fennállhat komolyabb panaszok nélkül, de ebben az esetben fennáll a súlyosabb pajzsmirigybetegség kialakulásának veszélye.
A jódhiány miatt a pajzsmirigy még megnagyobbodott golyva esetén sem tud elegendő hormont termelni, és fellépnek a pajzsmirigy alulműködésének tünetei, melyeket többnyire a súlygyarapodás okozhat.
A jódhiány a fentieken túl a testi-lelki működést is csökkenti. A legújabb kutatások szerint, ha egy terhes nőnek jódhiánya van az első néhány hónapban, akkor születendő gyermeke IQ-ja akár 10-15 százalékponttal is csökkenhet. Enyhe jódhiány esetén a magas koleszterinszint és az érelmeszesedés gyakoribb az egész életen át.
Jódforrások
Természetes forrásokból a legtöbb jód a tengeri halak, kagylók és a homár húsában található. A jódhiány kezelésére jódos víz és jódtabletta kapható a patikákban.
Vannak olyan élelmiszerek is, amelyek csökkentik a jód felszívódását a szervezetben. Ezek: káposzta, brokkoli, karfiol, kelbimbó, retek, torma, de a megszokott mennyiségben fogyasztva nem golyvaképzők.
Mivel a jódhiány golyvához, göbös pajzsmirigybetegségre való hajlamhoz vezethet, károsíthatja a pajzsmirigy működését és negatívan befolyásolhatja a szervezet anyagcseréjét, tehát a jódhiányt meg kell előzni.
Normális körülmények között a jódpótlás történhet jódozott só vagy más élelmiszerek hozzáadásával. A magyarok jobban járnak, ha csak jódozott sót esznek!
Nagy jódigény idején a legsúlyosabb jódhiányos területeken élőknek napi további 100-200 mikrogramm jód javasolt. Növelni kell a jódbevitelt, például:
- terhesség és szoptatás alatt,
- pubertáskorban,
- változókorban,
- nehéz fizikai munkavégzés esetén,
- dohányzás és alkoholizálás esetén.
Ha kiderül, hogy a golyva jódhiány miatt van, orvosod jódpótlást javasol. Ez azt jelenti, hogy az életkorodnak és nemednek megfelelő mennyiséget kell szedned. Mivel az országban kevés helyen határozzák meg a jódkiválasztást, jódhiányra lehet következtetni a pajzsmirigyhormonszintek arányaiból, a pajzsmirigy ultrahangvizsgálatából, a pajzsmirigy elleni antitestek mennyiségéből, és nem utolsósorban a lakóhelyből.
Ne szedj jódot, ha…
A jód beadása autoimmun pajzsmirigygyulladásban fokozhatja a gyulladásos folyamat aktivitását, ezért ilyen betegeknél a jód alkalmazása ellenjavallt. A betegeket ellátó orvosok felhívják erre a figyelmet.
A jódterápiát szintén nem alkalmazzák göbös pajzsmirigybetegségben szenvedőknél. Ennek az az oka, hogy a pajzsmirigyben csomók lehetnek, amelyek hajlamosak külön területekké válni, és ez a folyamat jódkezeléssel elindítható.
A túl sok jód fogyasztását azonban mindenkinek kerülnie kell, mert az arra érzékeny egyéneknél pajzsmirigy-gyulladáshoz vagy pajzsmirigy-túlműködéshez is vezethet.
