A nőgyógyászati rosszindulatú daganatokat gyakran túl későn diagnosztizálják. Ennek főként az az oka, hogy a tüneteket sokszor figyelmen kívül hagyják, vagy az érintettek másnak tulajdonítják.
Méhnyakrák
A méhnyakrák nagyon gyakori ráktípus a nők körében. Főleg, ha tudjuk, hogy ez teljesen megelőzhető. A méhnyak területén lévő kóros sejtek kontrollálatlanul növekednek, és végül daganatnak nevezett tömeget alkotnak. Sajnos a legtöbb új esetet 30-34 év közötti fiatal nőknél diagnosztizálják, ami azt jelenti, hogy fiatal felnőtteket is érint a probléma. A humán papilloma vírus (HPV) nagy szerepet játszik a méhnyakrák kialakulásában, de nagyon fontos megjegyezni, hogy a HPV-vel fertőzött nők többségében nem alakul ki méhnyakrák. A HPV fertőzés nem jelent rákot! Szerencsére az esetek többségében az immunrendszer segít a vírus elleni küzdelemben, ráadásul Magyarországon is elérhetőek a HPV elleni védőoltások, amelyek csökkentik a fertőzés esélyét.
A korai felismerés kritikus a méhnyakrák sikeres kezeléséhez. Ennek érdekében éves méhnyakrákszűrésen kell részt venni, amely során azonosíthatók az esetleges elváltozások, fertőzések, kórképek.
Tünetei:
- Köztes vérzés
- Kontakt vérzés
- Posztmenopauzális vérzés
- Fájdalom szex közben
- Rendellenes intimitás-áramlás (folyás)
Kezelése stádiumtól és kiterjedtségtől függ: sokszor elegendő egy kis kimetszés és szükség van úgynevezett kacsakonizációra, kúp kimetszésre, amely nem csak segít a pontos diagnosztika megállapításában, de gyakran terápiás jellegű, mivel a teljes metszet is reszekálható. Súlyos esetekben műtétre vagy akár méheltávolításra lehet szükség.
Méhtestrák
Ez is egy nagyon gyakori nőgyógyászati rák, de nem kap elég figyelmet. Ekkor a méhnyálkahártyában rendellenes sejtproliferációt vagy endometriumot találnak. Leggyakrabban a menopauza környékén jelentkezik, persze fiatalabb korban is előfordulhat, de ritka. Az okok tisztázatlanok, de egyes kutatók szerint ehhez jelentősen hozzájárul a helytelen életmód, a túlsúly és a család felhalmozódása. Főleg a túlsúlyos nők betegsége.
Tünetei:
- Kóros vérzés
- Kellemetlen szagú hüvelyfolyás
- Erős és hosszú menstruáció
- Hasfájás
A diagnózishoz az általános nőgyógyászati vizsgálatokon kívül hasi ultrahang és egyéb képalkotó eljárások (MRI), majd szövetminta gyűjtése szükséges. A felépülés esélye akkor a legnagyobb, ha korán felismerik. Kezelése sokrétű, a leggyakoribb a műtét (akár a méh eltávolítása, de a petevezeték és a petefészek eltávolítása sem ritka). Ezen kívül szükség esetén a végleges szövettani lelet alapján kemoterápia/sugárterápia is szükséges.
Petefészekrák
A petefészekrák a hatodik leggyakoribb rák a nők körében, amelynek többsége a hámszövetből származik. Ezek elsősorban a petevezeték daganatai, ezért a méh csak a petevezetékekkel együtt távolítható el, még akkor is, ha mióma okozza. A petefészekrák korai diagnózisa azért fontos, mert agresszív, és hajlamos a hasi és medencei áttétek kialakulására.
Családi felhalmozódást mutat, ezért ha van ilyen a családjában, végezzen tumormarker tesztet (leginkább BRCA1 és BRCA2). Érdemes tudni, hogy a fogamzásgátló tabletták szedése és a szülés csökkenti a rák kockázatát. A legtöbb esetben nincsenek tünetei. Ha igen, ezek a következők:
- Vérzési rendellenességek
- Hasi fájdalom (előrehaladott)
- Puffadtság
- Bélrendszeri kellemetlenség
- Hasi megnagyobbodás szabad ascites miatt (nagyon előrehaladott stádiumra utal)
Sajnos a legtöbb esetben semmilyen tünet nem jelentkezik, ezért is fontos a rendszeres szűrés az 50 év felettiek és a magas kockázatúak számára. Gyakori a késői felismerés, de ekkorra már előfordultak súlyos áttétek.
Diagnózisához ultrahang, daganatmarkerek (Ca-125, HE-4, ROMA-index, CT/MRI) vizsgálata szükséges. Kezelése mindenképpen radikális műtét, amit kemo/sugár/immunterápia egészíthet ki.
