A melatonin nevű hormon fontos szerepet játszik az alvás és az ébrenlét szabályozásában, így megelőz vagy sikeresen kezel bizonyos alvászavarokat. Az alvászavarok kialakulásának megértéséhez azonban meg kell értenünk az alvást szabályozó mechanizmusokat is.
Az ébredés akkor kezdődik, amikor a retina érzékeli a fényt, és továbbítja ezt az információt a tobozmirigynek, a hypothalamus suprachiasmaticus magjának (NSC) nevezett régiónak, amely csökkenteni kezdi a melatonintermelést. Ekkor kezdődik a szervezet napja: emelkedik a vérnyomás, és megindul a stimuláló hormonok, például a kortizol termelése.
Hasonlóképpen, az elalvás egy teljes biokémiai folyamat. Amikor leszáll az éjszaka, az NSC üzenetet küld a tobozmirigynek, hogy ideje melatonint termelni és a véráramba juttatni. A melatoninszint emelkedésével a vérben bódultá válunk.
A melatonin szintje egész éjszaka magas marad, 2 és 4 óra között tetőzik, majd fokozatosan csökken, amíg a reggeli napfény meg nem szakítja a termelődését. Hormonvámpírnak is becézik, mert csak éjszaka jelenik meg a szervezetben.
A hormontermelést az úgynevezett cirkadián ritmus szabályozza, egy olyan ciklus, amelyet testünk 24 óránként ciklusol, más néven belső biológiai óra. Ezért a megzavart alvásritmusok a melatonin hormon termelődését is blokkolják. Szerencsére a melatonin pótolhatja a hiányzó hormonszinteket.
A cirkadián ritmusok tanulmányozása évszázadokkal ezelőtt kezdődött, és az elmúlt évtizedekben jó néhány „óragént” azonosítottak, többek között azt, hogy bizonyos genetikai változatok határozzák meg, hogy bagoly vagy pacsirta típusúak vagyunk-e, ébren tudunk-e maradni késő este, majd sokáig aludni, vagy fordítva, korán kelni és korán lefeküdni.
Belső biológiai időnket külső és belső tényezők befolyásolják, például társadalmi szokásaink vagy életmódunk. A cirkadián ritmus legfontosabb szabályozója a világosság és a sötétség váltakozása a nappal és az éjszaka között. A fényt a szem retinájában lévő sejtek érzékelik, és onnan az ingerület eljut az agy egy területére, a cirkadián ritmus „központjába”.
Az itt található sejtek az agy más részeihez kapcsolódnak, beleértve a tobozmirigyet is, amely a melatonin nevű hormont termeli. A melatonin kulcsszerepet játszik az alvás megindításában és fenntartásában, vagyis az elalvásban és az éjszakai pihentető alvásban.
A cirkadiánhoz igazított melatonintermelés körülbelül három hónapos korban kezdődik, és a pubertás korára a gyerekek sokkal több melatonint termelnek, mint a felnőttek. Az időseknél azonban csökken a melatonin termelés, ami a szakértők szerint az egyik oka lehet az idősebb felnőttek alvászavarainak.
A melatonin nemcsak az alvásban és az ébrenlétben játszik szerepet, hanem rendkívül erős antioxidánsként megvédi szervezetünket a káros szabad gyököktől, és elengedhetetlen az immunrendszerünk megfelelő működéséhez.
