Világszerte aggasztó mértékű az elhízás mind a fejlett, mind a fejlődő országokban. Nem esztétikai problémáról vagy szó, hanem krónikus betegségről, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1998-ban deklarálta betegségnek a tekintélyes túlsúlyt – hangzott el a Magyar Elhízástudományi Társaság ülésén.
A műhelyvita és az azt megelőző tájékoztató fő témája az volt, miképpen hat az étrend a fogyókúrára.
Halmy László professzor, a társaság elnöke, a műhelyvita sorozat vezetője, Antal Emese, a Magyar Diétetikusok Országos Szövetségének elnöke, Pados Gyula egyetemi docens (Szent Imre Kórház) és Zajkás Gábor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgatóhelyettese, valamint Bíró György professzor különböző megközelítésekben foglalkozott a témával.
Az elismert szakértők sem látják egyformán a probléma leküzdését, azaz az ideális megszabadulást a fölös kilóktól. A fogyókúra helyett újabban az életmód tartós megváltoztatását ajánlják. A cél nem elsősorban a testsúly meghatározott értékre történő csökkentése, azaz a fogyás, hanem a táplálkozás, a fizikai aktivitás és a mentális állapot módosítása – mondta Halmy László az MTI-nek. Halmy szerint a szénhidrát-fogyasztás drasztikus csökkentése csak az egyik út és ez Magyarországon egyébként is nehezen kivitelezhető. Inkább mindenből egy keveset kell enni, mint kizárni bizonyos élelmiszerfajtákat az étrendből.
Ugyanakkor akad olyan szaktekintély, aki a szénhidrátok csökkentésében látja a fő megoldást, csatlakozva ezzel az amerikai fogyókúrák egyik fő alapelvéhez.
Lényeges szempont a zsír, a szénhidrát és a fehérjebevitel aránya – e tekintetben is vita van a szakemberek között. Kevés szó esik a sóról, márpedig az elhízottak étrendi kezelésében lényeges szempont a sószegény diéta, amely az esetek többségében a magas vérnyomás megelőzésében és kezelésében is jelentős szerepet játszik.
Érdekes megfigyelés, hogy a kalóriabevitelt a tányérok, poharak, üvegek nagysága is meghatározza – márpedig ezek térfogata az utóbbi időben jelentősen nőtt és ezzel együtt a porcióké, az adagoké is.
Az életmód, a környezet, a családi táplálkozási szokások, a genetikai kód, egyes betegségek mind jelentősen befolyásolhatják az elhízást, és az okokat megkeresve lehet megtalálni a helyes gyógymódot, amelyből nem hiányozhat a megfelelő mozgásterápia – ebben minden orvos és a műhelyvitán megjelent szakértő egyet értett.
Magyarországon egyre kövérebbek az emberek, és főleg a szegényebb rétegek, mert a „sűrű”, hizlaló ételek olcsóbbak. Ugyanakkor magyar egészségügyi körökben még mindig nem számít igazán betegségnek az elhízás. Ez megmutatkozik a propagandaanyagokra fordítható pénzösszegekben, vagy éppen az elhízás esetén hasznos gyógyszerek támogatásában.
Forrás: MTI
