Megtalálták a biokémiai útvonalat, amelyen át a kannabisz emlékezetvesztést okoz egereknél – állítják spanyol kutatók a Nature Neuroscience szakfolyóiratban. A közlemény szerint a felfedezés utat nyithat olyan szerek kifejlesztéséhez, amelyek a marihuána vágyott fájdalomcsillapító hatásával rendelkeznek, annak feledékenységet okozó mellékhatása nélkül.
Régóta ismert, hogy a kannabisz a hippokampuszra, az agy megismerési és tanulási képességeket szabályozó területére hatva emlékezetvesztést okoz. Azt azonban vitatták a szakemberek, hogy ez hosszú távú feledékenység-e vagy csak a használat idejére korlátozódik, ahogy azt is, milyen biokémiai úton hat a szer.
Rafael Maldonado és Andres Ozaita, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem munkatársai úgy vélik, mindkét kérdésre megtalálták a választ. A kutatók először is kidolgoztak egy mérési eljárást arra, hogy összehasonlíthassák kísérleti egereik emlékezetét.
A marihuána hatóanyaga, a THC a CB1 jelű cannabinoid receptorokhoz kötődik az agyban. Ezek több helyen is megtalálhatók, ám a hippokampusz két területén különösen sok CB1-típusú idegsejt képez hálózatot. Annak feltérképezésére, milyen kapcsolatban van e két neurális hálózat az emlékezetvesztéssel, a kutatók kétféle génmódosított egeret hoztak létre, melyekből hiányzott az adott agyterületen a CB1 receptor.
A rágcsálók a vizsgálatban akkora adag THC-t kaptak, amely emberre átszámítva jelentős egyszeri dózisnak számít, majd elvégeztették velük a memóriateszteket. Az egyik állatcsoport az ismert emlékezetvesztéssel reagált, a másik csoportban lévő egerekre azonban nem hatott a szer. Az utóbbiaknál az úgynevezett GABAerg idegsejtekből távolították el a CB1 receptor génjét.
„Nemcsak a viselkedési következmények tűntek el, de azok a biokémiai válaszok is, melyek közvetlenül felelősek az amnéziaszerű hatásokért” – mondta el Maldonado. A kutató szerint ez elképzelhetővé teszi olyan molekula kifejlesztését, mely kiváltja a marihuána előnyös hatását anélkül, hogy a memóriát szabályozó GABAerg agysejtekre hatna.
A kísérletek során az is kiderült, hogy a kannabisz adagolása megváltoztatja a módot, ahogyan az érintett agyi régiókban a fehérjék termelődnek. „Ez kulcsfontosságú, mert a fehérjeszintézis módosulása hosszú távú változást jelent, nem valami olyan, ami csak úgy eltűnik másnapra” – magyarázta Maldonado.
A kutató szerint azonban nem végleges változásról van szó még akkor sem, ha hosszú távra hat, ezért azoknak az embereknek nem kell aggódniuk, akik terápiás céllal, átmenetileg használnak kannabiszt. Maldonado nem bocsátkozott találgatásba arra vonatkozóan, milyen következménnyel jár a marihuána fogyasztása azokra, akik alkalmanként, „szórakozásként” teszik ezt.
Vitatott jogi státusza ellenére a marihuánát több országban, különösen az Egyesült Államokban alkalmazzák például rákbetegeknél és AIDS-es pácienseknél fájdalomcsillapításra. Az illegális marihuánával szemben azonban ilyenkor mindig ismert a szer forrása és THC-tartalma.
Forrás: MTI
