A fogszuvasodást (latin nevén kárieszt) okozó baktériumok évezredek óta keserítik az ember életét. A molekuláris biológia szakemberei kiszámították: az evolúciónak még legalább tízezer évre lesz szüksége ahhoz, hogy ártalmatlanná tegye a Streptococcus mutans nevű közellenséget. Jeffrey Hillman semmiképpen sem akar ennyi ideig várni.
Az amerikai génkutató tizenöt évvel ezelőtt vette fel a harcot a nevezett baktériummal. Most úgy érzi, kezében van az az eszköz, amely fogkrémnél, fogkefénél és szájvíznél sokkal hatékonyabban pusztítja el az ellenséget. A géntechnika segítségével ugyanis Hillman mesterséges baktériumot hozott létre, amely – reményei szerint – örökre száműzheti bolygónkról a fogszuvasodás okozóját.
A nevezett bacilus minden ember szájában megtalálható, s akkor aktivizálódik, amikor „gazdája” édességet fogyaszt. A fogakon megtelepülő baktérium a nyálban oldott cukrot villámgyorsan tejsavvá alakítja át. Ha valaki elhanyagolja a fogápolást, akkor ezek a baktériumok annyira elszaporodnak, hogy egybefüggő réteget (ún. plakkot) képeznek a fogakon. A több százezer baktérium által termelt tejsav felborítja a szájüreg pH-értékét, a fogzománc vékonyodni kezd. A nyál bizonyos enzimjei és a fogkrémben lévő fluor képes megfordítani e folyamatot, ám ha a tejsavtúltengés hosszú ideig tart, akkor a fog kilyukad, s a defektust már csak fogorvos képes helyrehozni.
Hillman a géntechnika segítségével úgyszólván méretre szabott „alteregót” gyártott a veszedelmes streptococcus helyett. 1981-ben kezdett kísérletei során az egyik baktériumtörzsben mutációt idézett elő; a génhiány következtében az illető törzs egyedei képtelenek tejsavvá alakítani a cukrot. A tudós arra gondolt: ha sikerülne a mutáns törzzsel helyettesíteni a szájüregben lakozó streptococcusokat, azzal ki lehetne iktatni a fogakon megtelepült bacilusokat – számolt be az elképzelésről a Der Spiegel.
Kísérletei azonban rendre kudarcot vallottak. Bármennyi mutáns baktériumot telepített is a kísérleti személyek szájüregébe, az új bacilusok képtelenek voltak megvetni „lábukat” káros rokonaik mellett. Utóbbiak minden esetben visszaverték a betolakodókat. Ezen még az sem segített, hogy Hillman előzőleg antibiotikummal vagy tiszta jóddal próbálta meg fertőtleníteni a „terepet”.
Hosszas kísérletezés és számos zsákutca után a floridai tudós izolálta a S. mutans egy olyan törzsét, amely antibiotikumhoz hasonló vegyületet állít elő, s ezzel győzi le vetélytársait. A nevezett törzs egyedeiből Hillman kimetszette a tejsavtermelésért felelős géneket; helyükre egy másik mikroorganizmus emésztőgénjét operálta. Utóbbi nem az emberben él, hanem leveleken, gyümölcsökben található. A Zymomonas mobilis a cukorból ethanolt (etilalkoholt) csinál; évezredek óta „alkalmazza” őt az emberiség szesztartalmú italok készítésére.
Hillmannek tehát sikerült egyedülálló baktériumvariánst létrehoznia: olyan ellenálló coccust, amely a szájüregben tejsav helyett alkoholt állít elő. Sietve teszi hozzá: a bacilusok által termelt alkohol mennyisége olyan csekély, hogy senkinek nem kell lerészegedéstől tartania egy kárieszellenes kúra nyomán.
A kísérletek eddig patkányokon folytak, igen biztató eredménnyel. A mutáns baktériummal kezelt rágcsálók körében 90 százalékkal csökkent a fogszuvasodás a kontrollcsoport állataihoz képest. Hillman az év végéig folytatja laborkísérleteit, utána szeretné elkezdeni a klinikai kipróbálást embereken.
Azt tervezi, hogy 8-10 milliárd manipulált baktériumot telepít be egy-egy személy szájüregébe. Ez az irdatlan mennyiségű „harcos” néhány hónapon belül maradéktalanul meg tudja semmisíteni az őshonos baktériumokat. Hillman szerint az újfajta baktérium nincs hatással a szájüreg ökológiájára: kizárólag az S. mutánsra jelent akut veszélyt. A szájflóra többi „lakóját” (vírusok, amőbák, gombák, baktériumok) sem a méreg, sem az alkohol nem károsítja.
Német szakemberek már óvatosabban nyilatkoznak a kérdésről. Úgy vélik, a kutatók még túl keveset tudnak a szájüregben lakozó mikrobák bonyolult „összjátékáról”. Többen attól tartanak, hogy egy manipulált törzs felboríthatja a baktériumflóra egyensúlyát, s például elképzelhető, hogy egy eleddig jelentéktelennek tartott kórokozót az újfajta baktérium fokozott növekedésre serkent – vélik berlini és hamburgi orvosok.
Hillman viszont nem tart attól, hogy baktériumai zabolátlanul elszaporodhatnak a szájüregben. Mint mondja, egy szenvedélyes csók során ugyan átkerülhetnek a partner szájába, ám olyan csekély mennyiségben, hogy nem képesek áttörni az idegen streptococcusok falanxát. A jövevények tartós elterjedéséhez ugyanis korai telepítésre van szükség: erre a gyermekkor első négy éve látszik a legalkalmasabbnak.
Forrás: MTI
