A vese fő feladata a keringésben található salakanyagok és felesleges folyadék kiszűrése. A vese szűrő képességének csökkenése a szervezetben lévő folyadék és egyes salakanyagok, metabolitok visszatartását okozza. A vese működését négy fő laboratóriumi paraméterrel követjük.
Karbamid
A szervezetünkben található fehérjék, aminosavak, és egyéb nitrogéntartalmú molekulák bomlása során ammónia keletkezik. Az ammónia nagyobb mennyiségben neurotoxikus és eltolhatja a vér pH-ját, ezért szervezetünk igyekszik minél hatékonyabban egy vízben jól oldódó, nem toxikus anyaggá, karbamiddá alakítani. Az átalakulás a májban az urea-ciklus során megy végbe, melyben speciális enzimek mellett a citrullin, arginin és ornitin aminosavak is részt vesznek. A keletkezett urea a vérbe kerül, majd a veséken keresztül a vizelettel távozik. A vese csökkent működése esetén a karbamid kiválasztása csökken, így a vérben mért szintje emelkedik.
Emelkedett értéket tapasztalhatunk bármilyen okból kialakult vesefunkció csökkenés esetén, ideértve az akut gyulladást, a krónikus veseelégtelenséget, daganatot, vagy húgyúti elzáródást.
A sportolók fehérje és aminosav bevitele jellemzően magas, akár duplája a lakossági átlagnak. Edzés hatására a szervezet saját fehérjéinek bomlása is fokozódik, így a teljes ammónia termelődés emelkedik. Intenzív, elhúzódó edzések, edzőtáborok esetében a vér karbamid szintjének fokozatos emelkedését láthatjuk. Az elhúzódó sporttevékenység hatására felhalmozódó karbamid csökkenti a teljesítményt és a motivációt. A karbamid elimináció megfelelő folyadék bevitellel, illetve bizonyos aminosavak és ketosavak alkalmazásával támogatható. A kiszáradás csökkenti a vese filtrációs képességét, így rontja a karbamid eliminációját. A nyári sporteseményeken, súlycsoportos versenyeken, valamint fitness versenyeken jellemző az extrém, akár a testtömeg 5%-át is elérő kiszáradás, mely akutan rontja a vesefunkciót és emeli a karbamid szintet. A karbamid alacsony szintje májelégtelenség vagy éhezés, valamint fehérjeszegény étrend esetén fordul elő.
Kreatinin
A kreatinin a vázizomzatban megtalálható kreatin bomlásterméke. A kreatinin kiválasztása a vese glomerulusok szűrőképességétől, valamint a vesék vérátáramlásának sebességétől függ, így állandó kreatinin termelődést feltételezve a mérés alkalmas a vesefunkció vizsgálatára. A szervezetben megtalálható kreatin 90%-a a vázizomzatban található meg, ezért a kreatinin mennyisége arányos az izomtömeg nagyságával. Alacsony kreatinin szintet mérhetünk izomsorvadás esetén.
Kreatin kiegészítés, illetve fokozott húsfogyasztás esetén az izomzat kreatin tartalma megemelkedik, és ezzel együtt a kreatin bomlástermékének, a kreatininnek is nő a vérben mért koncentrációja. Intenzív intervallum- illetve ellenállásos edzés hatására, a kialakult izom-mikrosérülés mértékével arányosan emelkedhet a plazma kreatinin koncentrációja.
GFR (glomeruláris filtrációs ráta)
A GFR a vesén percenként átszűrődő folyadék térfogatát adja meg. Normál értéke: >90 ml/perc. Mivel egyetlen mintavételből, vérszérumból a vesén átáramló folyadék mennyisége nem állapítható meg, ezért a vizsgálatok során az eGFR (estimated GFR) értéket határozzák meg a plazma kreatinin koncentrációja alapján. A becslés során figyelembe veszik az életkort, a testfelszínt és az emberi rasszt. Az eGFR értéke alacsonyabb folyadékhiány, kiszáradás, a vesefunkció beszűkülését okozó bármely eltérés esetén. A krónikus veseelégtelenség stádiumait a GFR-érték alapján állapítják meg.
Az eGFR értékét nagyban befolyásolja a testtömeg és a plazma kreatinin koncentráció. Intenzív izommunka, kreatin kiegészítés vagy nagy mennyiségű hús fogyasztása után a kreatinin termelődés fokozódik, így az eGFR érték csökken, melyből tévesen csökkent vesefunkcióra következtethetünk. Az eGFR kalkuláció során használt képlet az átlagos 1,73nm testfelülettel számol, azonban sportolóknál gyakran találkozunk ettől eltérő testfelszínnel. Versenydiétát, vízhajtást, kiszáradást követően a vese filtrációja, így a GFR érték is csökken. Csökkent vesefunkció esetén a sportolónak speciális, dietetikus által összeállított étrendre van szüksége. Igazoltan csökkent vesefunkció esetén számos étrendi megszorítás válik indokolttá. A sportolók esetében különösen nagy jelentősége van a megfelelő, biztonságos fehérjebevitel beállításának.
Cisztatin-C
A cisztatin-C a szervezetünk szinte összes sejtjében megtalálható, kisméretű fehérje. Termelődésének üteme közel állandó, ürülése kizárólag vesén keresztül történik, a vese filtrációjának megfelelő ütemben. A vér cisztatin-C szintjének meghatározásával képet kaphatunk a vese filtárciós képességéről, a vesefunkcióról. A vesefunkció monitorozására a cisztatin-C vizsgálat sok szempontból előnyösebb, mint a kreatinin vagy eGFR paraméterek. A cisztatin-C a vese glomerulusain keresztül ürül a vérből. Az itt átszűrődő elsődleges szűrletből a vese visszaszívja a glükózt, számos fontos molekulát, köztük valamennyi cisztatin-C-t is. A visszaszívott cisztatin-C ugyanakkor lebomlik és nem kerül vissza a keringésbe, így koncentrációját kizárólag a filtráció befolyásolja. Romló vesefunkció esetén a képződött szűrlet mennyisége csökken, így a vérben emelkedik a cisztatin-C koncentrációja. A vesefunkció követésére rutin laboratóriumi vizsgálatokban jelenleg is a karbamid, kreatinin, eGFR paramétereket használják. Ezen paraméterek azonban érzékenyek a táplálkozásra, testedzésre, egyes táplálékkiegészítőkre. A fentiekkel ellentétben a cisztatin-C mennyiségét és koncentrációját nem befolyásolja sem az étrend sem a mozgás, sem az izomtömeg. A cisztatin-C önmagában nem alkalmas a vesefunkció mérésére, mert nem ismerünk olyan módszert, mellyel ebből az értékből GFR kalkulálható. Sportolók esetében azonban célszerű a standard vesefunkciós vizsgálat mellet cisztatin-C értéket is mérni, hogy elkerülhessük a túlzott fizikai aktivitásból vagy speciális étrendből eredő diagnosztikai tévedéseket.
A SYNLAB neked is segíthet a veséd funkcióinak vizsgálatában!
