Az emberek már azelőtt küzdöttek a vírusokkal, hogy fajunk kifejlődött volna a modern formájára. Egyes vírusos betegségek esetében az oltások és vírusellenes gyógyszerek lehetővé tették számunkra, hogy megakadályozzuk a fertőzések széles körben való terjedését, és segítettek a beteg emberek felépülésében. Egy betegséget – a himlőt – sikerült felszámolnunk, megszabadítva a világot az új esetektől.
De nagyon messze vagyunk attól, hogy megnyerjük a vírusok elleni harcot. Az elmúlt évtizedekben számos vírus ugrott át állatokról az emberekre, és jelentős járványokat váltott ki, amelyek több ezer életet követeltek. A 2014–2016-os nyugat-afrikai ebolajárványt kiváltó vírustörzs az általa megfertőzött emberek 90%-át megölte, így ez az Ebola család leghalálosabb tagja.
De vannak más vírusok is, amelyek ugyanolyan halálosak, és vannak olyanok, amelyek még halálosabbak. Egyes vírusok, köztük az új koronavírus, amely jelenleg világszerte járványkitöréseket okoz, alacsonyabb halálozási arányt mutat, de még mindig komoly veszélyt jelent a közegészségügyre, mivel még nem áll rendelkezésünkre az ellenük való küzdelem.
Íme a 12 legrosszabb gyilkos, annak a valószínűsége alapján, hogy egy személy meghal, ha megfertőződik valamelyikükkel, az általuk megölt emberek számától, és attól, hogy növekvő fenyegetést jelentenek-e.
Marburg vírus
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a tudósok először 1967-ben azonosították a Marburg vírust, amikor kisebb járványok fordultak elő a németországi laboratóriumi dolgozók körében, akik Ugandából importált fertőzött majmoknak voltak kitéve. A Mayo Clinic szerint a Marburg vírus tünetei hasonlóak az ebolához, mivel mindkét vírus vérzéses lázat okozhat, ami azt jelenti, hogy a fertőzött embereknél magas láz és vérzés alakul ki az egész testben, ami sokkhoz, szervi elégtelenséghez és halálhoz vezethet.
A WHO adatai szerint a halálozási arány az első járványkitörésben (1967) 24%, de a Kongói Demokratikus Köztársaságban 1998-2000 között 83%, a 2017-es ugandai járványban pedig 100% volt.
Az első ismert Marburg-vírus kitörését Nyugat-Afrikában 2021 augusztusában erősítették meg. Az eset egy délnyugat-guineai férfi volt, akinél láz, fejfájás, fáradtság, hasi fájdalom és ínyvérzés alakult ki. Ez a járvány hat hétig tartott, és bár 170 magas kockázatú kontaktus volt, csak egy esetet erősítettek meg a Reuters szerint.
Ebola vírus
Az első ismert Ebola-járvány emberekben egyszerre tört ki a Szudáni Köztársaságban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban 1976-ban. Az ebola vérrel vagy más testnedvekkel, illetve fertőzött emberektől vagy állatoktól származó szövetekkel való érintkezés útján terjedt. Elke Muhlberger, az Ebola-vírus szakértője és a Bostoni Egyetem mikrobiológiai docense elmondta a Live Science-nek, hogy az ismert törzsek rendkívül eltérőek.
Az egyik törzs, az Ebola Reston még csak nem is betegíti meg az embereket az Essential Human Virology (2016) szerint, de a Bundibugyo törzs esetében a halálozási arány akár 50%, a szudáni törzs esetében pedig akár 71%. A Nyugat-Afrikában folyamatban lévő járvány 2014 elején kezdődött, és a WHO szerint a betegség eddigi legnagyobb és legösszetettebb kitörése.
2020 decemberében az Ervebo vakcinát jóváhagyta az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala. Ez a vakcina segít a Zaire-i ebola vírus elleni védekezésben, és 2021 januárjától elérhetővé vált a globális készlet.
A történelem leghalálosabb vírusai (2. rész) –>