2022. május 16. hétfő
More

    Réz 3. – A réz hiánya és túladagolása

    Előző cikk: Réz 2. – A réz szerepe a mindennapi életben →

    Cikksorozatunk következő része a réz hiányával és túladagolásával foglalkozik.

    Az USA lakosságának 25%-a nem visz be elegendő étrendi rezet. A főzés és az élelmiszerek feldolgozása akár 50-70%-kal csökkenti az ételek réztartalmát.

    A rézhiány általános tünetei a fáradtság, a hidegtolerancia csökkenése, gyakori megfázások, ízületi fájdalmak, csontritkulás, zsibbadás, fogyás, izomfájdalmak, vérszegénység.

    A modern szakirodalomban a rézhiányt elsősorban a gyomor bypass műtéteket követően diagnosztizálják, ott viszont meglehetősen magas arányban, így több szerző a réz státusz folymatos monitorozását javasolja minden olyan orvosi beavatkozás után, mely érinti a felszívódást.

    Rézhiányhoz vezethet ezen felül az úgynevezett metal-induced copper deficiency. A cink túladagolás csökkenti a réz felszívódását és hasznosulását, így emelkedett cink bevitelnél gyakran találkozunk csökkent réz-szintekkel. Szélsőséges esetekben ez anémiában és ataxiában nyilvánulhat meg. A terápiásan alkalmazott cink egyes esetekben Wilson kórhoz, réz anyagcsere zavarhoz vezethet.

    Bármilyen antgonista vagy kelátor, mely akadályozza a réz felszívódását, csökkentheti a cuproenzimek működését.

    A vérplazma réz koncentrációja enyhe rézhiány esetén nem csökken jelentősen. Mérhető csökkenés csak közepes-súlyos rézhiányos esetekben figyelhető meg. A vérben a réz javarészt coeruloplasminhoz kötődve szállítódik, így ennek aktivitása nagymértékben korrelál a vér réz tartalmával, így fontos eleme lehet a diagnosztikának. A coeruloplasmin ugyanakkor egyúttal akutfázis fehérje is, így gyulladások hatására fokozza szintézisét. Ennek megfelelően fertőzések, gyulladásos betegségek és intenzív edzés esetén a coeruloplasmin önmagában nem megfelelő eszköz a réz ellátottság diagnózisához.

    A megfelelő csont anyagcsere szempontjából a kalciumon, a D-vitaminon és a K-vitaminon felül igen nagy szerepe van az olyan nyomelemeknek, mint a cink, a réz, a mangán, a vas illetve a bór. Ezen nyomelemek hiánya lassítja a gyerekkori csontfejlődést, és fokozza a post-menopauzális csonttömeg vesztést.

    A PDGF, azaz a vérlemezke eredetű növekedési faktor a sebgyógyulás több lépésében is komoly szerepet játszik, aktivitása a legújabb eredmények szerint összefügg a szervezet réz-ellátottságával. A vérlemezke eredetű növekedési faktor sejten belüli szignalizációs útvonalai gátlódnak nem megfelelő réz ellátás, illetve a réz-felvétel gátlása esetén.

    A regenerálódó szövetet a gyógyulás folyamata során újonnan képződő erek, kapillárisok növik be. A folyamatban kiemelt szerepe van a VEGF-nek (Vascular-Endothelial Growth Factor). Régóta ismert jelenség, hogy réz hiányában az angiogenezis csorbát szenved, illetve az is, hogy a VEGF mellett a réz egyéb növekedési faktorokkal is kapcsolatba lép, melyek együttesen felelősek a neoangiogenetikus folyamatokért.

    Állatmodellekben a topikálisan alkalmazott réz-szulfát fokozta a sebgyógyulás lépéseinek sebességét, elősegítette a sebszélek záródását, és szignifikánsan javította a VEGF expressziót. Szintén figyelemre méltó, hogy a megfelelő réz ellátottság biztosítása mellett a kialakult hegszövet minősége jobb lett.

    A réz ionok a VEGF expressziót feltehetően a HIF-1 (hypoxia-inducible factor-1 aktiválásán keresztül fokozzák. A réz ionok kötik a HIF alfa alegységét, és ezzel gátolják a HIF-inhibitor kötődését. Ezzel a klasszikus molekuláris dizinhibícióval a réz ionok stabilizálják a HIF-1 transzkripciós komplexét, és fokozzák a downstream gének expresszióját, köztük a VEGF-et és az angiogenint.

    Az angiogenin egy szekretoros ribonukleáz enzim, mely hatékonyan fokozza a vérerek képződését. Eredeti formája a hízósejtekben szintetizálódik, és a gyulladásos folyamatok során szabadul fel. Maga az angiogenin molekula több réz iont is köt natív formájában, mely kötés meghatározza az angiogenin lokalizációját. A réz ionok azon felül hogy részt vesznek az angiogenin működésében, fokozzák az angiogenin expresszióját is.

    Az idegrendszer fejlődésében, működésében, anyagcseréjében is szerepet játszó idegi növekedési faktor (NGF) kitüntetett szerepet kap a sebgyógyulás folyamatában is. A réz ionok koncentrációja modulálja, szabályozza ennek a termelődését. Az idegi növekedési faktor prohormonja a pro-NGF, mely egy limitált proteolízis során válik aktív NGF-é. A hasítást egy MMP enzim végzi, melynek szintézise és aktivitása réz függő. Ezzel párhuzamosan ezek a metalloproteáz enzimek végzik az agyi eredetű növekedési faktor, a BDNF hasítását és aktiválását a szintén inaktív pro-BDNF-ből.

    A réz ionok szerepet játszanak nemcsak a fenti növekedési faktorok képződésében és aktiválódásában, de az intracelluláris szignalizációban is. Sejttenyészetben NGF hatására akár 14-szeresére emelkedik a celluláris réz koncentráció, melynek feltehetően szerepe van a neuronális differenciációnak és fejlődésnek.

    A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy csakúgy, mint jódra és szelénre, réézre is szüksége van az emberi szervezetnek a megfelelő működésben. A SYNLAB segít Önnek a rézszint megfelelő egyensúlyba hozásában.

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!