Előző cikk: JÓD 5. – A Reverz T3 hormon –>
Cikksorozatunk a jódról szól, melyekben választ kaphatunk arra, miért fontos az emberi élet számára a jód, miket befolyásol a nyomelem hiánya. Jelenlegi cikkünkben a jód túladagolását és ennek következményeit boncolgatjuk.
Az általánosan javasolt napi jódbevitel 150 mikrogramm. Az ennél több jódbevitelt már túladagolásnak tekinthetjük, melyet a lakosság jelentős része jól tolerál, azonban a már meglévő pajzsmirigy betegségben szenvedők számára súlyos következményekkel járhat.
A jód túladagolása egyaránt járhat túlzott vagy csökkent pajzsmirigy működéssel. A Wolff-Chaikoff jelenséget először 1948-ban írták le. Azok az állatok, melyek a kísérletben nagy dózisú jód injekciót kaptak, átmenetileg csökkent pajzsmirigy működést szenvedtek. A jelenség mechanizmusa nem teljes mértékben tisztázott, de az valószínűsíthető, hogy a tireoglobulin jódfelvétele közben keletkező jód tartalmú aldehidek és laktonok játszanak benne szerepet. A pajzsmirigy saját dejodináz enzimeinek aktivitása is jelentősen csökken a hirtelen megemelkedett jódbevitel hatására.
Sok esetben a túlzott jódbevitel fokozott pajzsmirigy működésben nyilvánul meg. Elsőként az 1800-as években írta le a jelenséget Dr. Basedow, amikor a golyvás betegeket jód kiegészítővel kezelte.
Ön elegendő jódot visz a szervezetébe? Derítse ki a SYNLAB-bal!
Következő cikk: JÓD 7. – A jód hatása a sporttevékenységekre és a táplálkozásra –>
