A tojásban lévő koleszterin megítélése igencsak szélsőséges volt az elmúlt években. Korábban tiltólistára tették, és koleszterinben dús, „szívgyilkos” tápláléknak kiáltották ki a tojást. Ma már többen egyenesen javasolják a fogyasztását, mivel úgy vélik, hogy a tojás kedvezően befolyásolhatja a jó és a rossz koleszterin, vagyis az HDL- és a LDL-koleszterin arányát. Hol az igazság? – ennek járt utána az egeszsegkalauz.hu
A tojás a különféle vitaminok és ásványi anyagok gazdag forrása
Tudta például, hogy a tojásban nagy mennyiségben találhatók B-vitaminok és szelén? Ráadásul, a tojás a fehérjék bőséges forrása, a fehérjékről pedig köztudott, hogy azok jobban jóllakatnak, mint a szénhidrátok, ilyen módon a fogyókúrás programok sikerét is inkább támogathatják, mint a szénhidrátok. Emellett a tojás antioxidánsokat is tartalmaz. Sajnos azonban koleszterin is van benne. És innen indulnak a viták.
Tény, hogy a tojásban található koleszterin, amely túl nagy mennyiségben fogyasztva a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora.
Korábban az USA-beli diétás irányelvek napi 200-300 milligrammban (mg) limitálták a bevitt koleszterinmennyiséget. Ezt a mennyiséget napi 2 tojás szinte ki is merítette. Mindez megváltozott, mára a limitek eltűntek az ajánlásból. Úgy tűnik, hogy a bevitt koleszterinmennyiség már nem számít, sokkal inkább lényeges viszont az, hogy milyen egyéb táplálékkal kerül be a szervezetbe a koleszterin.
Ma már inkább azon van a hangsúly, hogy mit eszik valaki a tojás mellett. Nem mindegy ugyanis, hogy az egyébként mikrotápanyagokban dús tojásokat friss salátával vagy zsíros szalonnával és kolbásszal eszi-e meg valaki.
Egészségeseknél napi 2 tojás is belefér, cukorbetegeknél, elhízottaknál heti 4-5 tojás a megengedett
Több megfigyeléses vizsgálat, kontrollált klinikai vizsgálat eredménye is arra utal, hogy egészséges embereknél napi 1-2 tojás elfogyasztása nem befolyásolja kedvezőtlenül a vér koleszterinszintjét, és nem fokozza a szívbetegségek kockázatát. Sőt, előfordulhat, hogy napi 2 tojás még előnyösen is hat a kardiovaszkuláris megbetegedésektől védő HDL-koleszterin szintjére.
Továbbra is vannak azonban vizsgálati eredmények, amik ezekkel az eredményekkel ütköznek, de összességében úgy tűnik, hogy tévúton járunk, ha csupán önmagában vesszük figyelembe a naponta elfogyasztott tojásmennyiséget, ha valaki szív- és érrendszeri kockázatát akarjuk megbecsülni. Számít a genetikai örökség is, számít az, hogy mi mást eszik az illető, és lényeges az, hogy egészséges vagy alapbetegségekkel küzdő egyénről van-e szó. Úgy tűnik, hogy az elhízottak, cukorbetegek és idős személyek „érzékenyebbek” a jelentős koleszterinbevitellel szemben. Esetükben nem árt heti 4-5 tojásban meghúzni a tojásfogyasztási limitet.
A tojás sárgája vagy a tojásfehérje a bűnös?
Egy nagy tojás átlagosan 200 mg koleszterint tartalmaz, amelynek jelentős része a tojássárgájában található. Sokan „jut is, marad is” elven úgy okoskodnak, hogy ők a fehérjét eszik meg (a sárgáját nem), ilyen módon mégiscsak esznek tojást, de nem teszik ki magukat a koleszterin káros hatásainak.
Jól teszi-e, ha lemond a tojás sárgájáról?
Szem előtt tartandó, hogy ha lemondunk a tojássárgájáról, nem jutunk hozzá azokhoz a vitaminokhoz és nyomelemekhez sem, amik elsősorban a tojásnak a sárgájában találhatók; így például búcsút intünk a benne lévő D-vitaminnak, vasnak és az antioxidáns hatású karotinoidoknak is.
Jelenlegi ismereteink szerint ilyen megszorítás, vagyis a sárgája mellőzése csak azoknál indokolt, akiknél a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikója igazoltan magas.
