A különböző tejtermékek fogyasztása eltérő szív-érrendszeribetegség-kockázatokhoz köthető. Ezt igazolja egy nemrégiben megjelent megfigyeléses vizsgálat, amely a tejfogyasztás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata közötti összefüggést vizsgálta stabil angina pectorisban szenvedő betegeknél. – tudhatjuk meg a webbete.hu oldalról.
Ennek eredményei szerint a különböző tejtermékek fogyasztásának különböző egészségügyi hatásai lehetnek.
Ez a Western-Norway B-Vitamin Intervention Trial (WENBIT) adatait elemző tanulmány kimutatta, hogy a magasabb tej- és tejtermékfogyasztás a halálozás és a stroke, a vajfogyasztás pedig az akut miokardiiális infarktus (AMI) fokozott kockázatával járt együtt, ezzel szemben a sajtfogyasztás csökkentette az akut szívinfarktus kockázatát.
Az eredményeket az Európai Kardiológiai Prevenció (European Journal of Preventive Cardiology) című folyóiratban tették közzé.
„A tejtermékek nagyon vegyes élelmiszercsoportot alkotnak, és a különböző tejtermékek fogyasztását érdemes lenne önmagukban is vizsgálni, és nem egy kalap alá venni mindet. A tejtermékekre vonatkozó mai étrendi ajánlások főként a tápanyagtartalmon alapulnak, különös tekintettel a kalciumra, a jódra és a telített zsírokra.” – mondta Vegard Lysne, MSc, a Bergeni Egyetem Táplálkozási Központjának és a Haukeland Egyetemi Kórház Szívbetegségek Osztályának vezető szerzője.
Bár korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a különböző tejtermékek eltérő módon, akár ellentétes irányban is befolyásolhatják a szív- és érrendszeri egészséget, de ezt elsősorban az egészségesek körében vizsgálták – jegyezte meg.
„Mivel a kardiovaszkuláris betegségekben szenvedő betegekről kevés adat áll rendelkezésre, ezért a tejtermékek kardiális hatását szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők körében szerettük volna megvizsgálni. Elsődleges célunk ezzel a vizsgálattal annak a feltárása volt, hogy az eltérő típusú tejtermékek fogyasztása hogyan függhet össze a szív- és érrendszeri betegségek prognózisával, és a halálozással” – mondta a kutatásvezető.
| A KUTATÁS RÉSZLETES MENETE |
| A kutatók 1929 stabil angina pectorisban szenvedő beteg adatait elemezték.A vizsgálatba bevont betegek többsége, 80%-a férfi volt, a betegek átlagéletkora pedig 61,8 év volt. A stabil angina pectoris mellett a vizsgált populáció 47%-ának volt magas vérnyomása, 31%-ának pedig cukorbetegsége is, 29%-uk pedig dohányzott is. A betegek többsége (90%) acetilszalicilsavat, 90%-a sztatinokat, 77%-a béta-blokkolót szedett. A kutatók az étrendi adatokat egy étkezési gyakoriság kérdőív segítségével nyerték, amelyet az első vizsgálati napon adtak át a betegeknek, akik azt postai úton, vagy az 1 hónap múlva esedékes utógondozó látogatás alkalmával adhatták vissza.A fogyasztás gyakorisága közül napi, heti, havi vagy soha nem fogyaszt opciót lehetett megjelölni. A mennyiséget mértékegységekkel, például szeletekkel, darabokkal stb., vagy háztartási mértékkel (egy marék stb.) becsülhették meg.A tejet magas zsírtartalmú, alacsony zsírtartalmú, sovány vagy nem meghatározott zsírtartalmú tejként lehetett besorolni. A választható sajtok közé tartozott a barna sajt: egy norvég, karamellszerű sajt, amelyet savóból, tejből és tejszínből készítenek; fehér sajt; krémsajtok; főzött, vagy ömlesztett sajtok; és egyéb dobozos sajtok.Az összes elfogyasztott tejterméket a tej, a sajt, a joghurt, a tejszín, a tejföl, a fagylalt és a vaj grammokban kifejezett összegeként számították ki.Az átlagos utánkövetési idő 5,2 év volt stroke esetén, 7,8 év szívinfarktus esetén és 14,1 év a halálozás esetében. |
A vizsgálat kimutatta, hogy a magasabb össz. tejtermék- és magasabb tejfogyasztásról beszámoló betegeknél nagyobb volt mind a stroke, mind a kardiovaszkuláris halálozás kockázata.
A magasabb sajtfogyasztás azonban fordítottan arányos volt az akut szívinfarktus kockázatával, vagyis a több sajtot, mint tejet fogyasztó betegek körében csökkent a szívinfarktus kialakulásának kockázata.
A vizsgálat szerint a vajfogyasztás sajnos szintén összefüggött a megnövekedett akut miokardiális infarktus kockázatával, valamint megnövekedett halálozási aránnyal is járt a szív-érrendszeri betegek körében.
A kutatásvezető, Lysne hangsúlyozta, hogy mivel az eredmények egy megfigyeléses vizsgálatból származnak, az orvosoknak nem szabad pusztán ezen eredmények alapján megváltoztatniuk azt, amit a pácienseiknek általában javasolnak.
„Bár egyre több szakirodalmi adat utal arra, hogy a fokozott sajtfogyasztás összefüggésbe hozható a csökkent szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatával, de az még nem világos pontosan, hogy ez tisztán ok-okozati hatás, vagy pusztán a sajtfogyasztás a magasabb társadalmi-gazdasági státusz, és így az egészségesebb életmód jelzője-e ” – mondta.
„Szeretném, ha a jövőbeni tanulmányok a különféle tejtermékek fogyasztását külön-külön vizsgálnák, nem pedig kollektíven. Ha az adatok továbbra is azt sugallják, hogy a különböző tejtermékeknek eltérő egészségügyi hatásai vannak, azt ezután feltétlenül be kell építeni az étrendi ajánlásokba” – tette hozzá Lysne.
A tejtermékek egy heterogén élelmiszercsoport
„Ezek az eredmények nem igazán meglepőek, mert már régóta hallhatunk olyan tanácsokat, hogy fogyasszunk inkább alacsony zsírtartalmú tejet, kerüljük a teljes tejet és így tovább, így ez a tanulmány csak megerősíti azt, amit már tudunk” –mondta Qi Sun, a Harvardi Egyetem táplálkozási és epidemiológiai tanszékének egyetemi docense.
„A tejjel azonban érdemes lenne konkrétabban foglalkozni, ugyanis nem közöltek még semmilyen adatot a különböző tejfajták zsírtartalmának és a szív-érrendszeri kockázatnak az összefüggéseire vonatkozóan. A fent említett kutatási adatok is csak a magasabb tejfogyasztásra vonatkoztatják az összefüggést. Érdemes lenne összevetni az alacsony zsírtartalmú és a magas zsírtartalmú tej kardiovaszkuláris egészségre gyakorolt hatását is” – mondta Sun.
Qi Sun egyetért abban, hogy a tejtermékek az élelmiszerek egy heterogén csoportja, és a szív- és érrendszeri egészség szempontjából a legjobb, ha mindegyik típust külön-külön is megvizsgáljuk.
Sun szerint a tejszín tonnányi telített zsírt tartalmaz, úgyszintén a vaj is. Míg a joghurt például elérhető normál, csökkentett zsírtartalmú és alacsony zsírtartalmú változatban is. A táplálkozástudományi szakember szerint a joghurt például egészséges, fogyasztása a szívbetegségek és a cukorbetegség alacsonyabb kockázatával jár együtt, tehát ezt jó típusú tejterméknek tartja. Véleménye szerint a joghurtnak, és a fermentált tejtermékeknek mindenképpen jótékony hatásúnak kell lenniük, legalábbis a zsíros tejhez és a vajhoz képest. Szerinte a vaj és a zsíros tej továbbra is azok az elsődleges tejtermékek, amelyeket kerülni érdemes a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése érdekében.
