Az E-vitamin (alfa-tokoferol) egy antioxidáns hatású zsírban oldódó vitamin, vagyis véd a szabad gyökök károsító hatásától. Főképp az egyes sejtek sejthártyáját védi, hozzájárul az öregedési folyamatok gátlásához.
Szabad gyökök minden sejtben keletkeznek azok anyagcseréje során, ez egy természetes folyamat. Az E-vitamin a védő hatását úgy fejti ki, hogy gátolja a sejtek oxidációs folyamatai során keletkező szabad gyökök termelődését, illetve azok sejtkárosító hatását.
Ha például sportolás során a testünk intenzívebb anyagcserét folytat, a nagyobb oxigénfelhasználás miatt több szabad gyök keletkezik, melyek károsíthatják az izomszöveteket is, fáradtságot és fájdalmat okozva. Egyes kutatások szerint az E-vitamin hatékony ezen panaszok csökkentésében is antioxidáns hatása miatt. Zsíroldékony tulajdonságánál fogva főképp az egyes sejtek sejthártyáját védi, így védőfaktorként hozzájárul az antioxidatív folyamatokhoz, és az öregedési folyamatok gátlásához.
Jó a szívnek és az agynak
Az E-vitamin védi a szívet, ugyanis szabadgyök-fogó hatása védi a szív koszorúereit (ez a szívizmokat vérrel ellátó ér) a károsodásoktól, így kevésbé alakul ki érelmeszesedés. A vérlemezkék összecsapódását, vagyis a vérrögképződést gátolja, ezzel véd a trombózis, a szívroham és a szélütés kialakulása ellen is.
Az agyunk számára is jótékony hatású, mert az idegsejteket védő sejtek sok zsírsavat tartalmaznak, melyek szintén ki vannak téve a szabad gyökök károsító hatásának. Az E-vitamin segíti a megfelelő állapot fenntartását, és csökkenti például az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
Az immunrendszer védőfunkcióját is sok ponton támogatja, így csökken a fertőzések kialakulásának kockázata.
Csökkenti a bőr sérülékenységét, gyorsítja a sebgyógyulást, védi a vörösvértesteket a károsodásoktól.
E-vitamin szedése nagyon fontos olyanoknál, akik légszennyeződésnek vannak kitéve, mivel a légszennyezés egyrészt csökkenti a felszívódását, másrészt a légszennyezettség hatására keletkező károk enyhítésében is jótékony hatású az E-vitamin.
Az eddig ismertetetteken túl más, biológiai értelemben vett hatása nincs az E-vitaminnak, vagy legalábbis ezt eddig nem sikerült bizonyítani. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az E-vitamin-hiánynak nincsenek kifejezett tünetei. Bár irodalmi adatok szerint rendszeres alkalmazása csökkenti az eddig említett betegségek kialakulását, de az nem bizonyított, hogy E-vitamin-hiányában ezek a kórképek biztosan kialakulnak. Ez is arra utal, hogy nem egy adott folyamatban vesz részt a szervezetben, hanem antioxidánsként „csak” általános védő funkciót lát el.
Miben van E-vitamin?
Legfontosabb E-vitamin-forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva-, kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a mogyoró, mandula, édes burgonya és a müzli. Az állati eredetű élelmiszerek közül a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű vitamint. Más zsírban oldódó vitaminokkal ellentétben a szervezetben rövid ideig raktározódik, ezért rendszeres pótlása szükséges.
Vitaminhiány esetén 100-300 mg-ot ajánlott szedni belőle, hipovitaminózis megelőzésére elég napi 20-30 mg is, általában vitaminkombináció formájában. Az E-vitamin felszívódását elősegíti a C-vitamin és a szelén egyidejű fogyasztása. Gátolják viszont a felszívódását a koleszterinszint csökkentésére felírt epesavkötő gyanták (kolesztiramin- vagy kolesztipoltartalmú gyógyszerek), a transzzsírsavak (szerencsére Magyarországon egy 2013-as rendelet értelmében csak 2 g transzzsírsav/100 g zsírtartalom határérték alatti termékek árusíthatók), a fogamzásgátló tabletták és a nagy mennyiségben előforduló vas, mangán vagy réz a táplálékban vagy az egyidejűleg szedett multivitaminokban.
Forrás: webbeteg.hu
