Napi 40 gramm alkohol fogyasztása elősegíti a betegség kialakulását: ez 1 deci pálinkának, fél liter bornak, vagy két üveg sörnek felel meg.
Az Európai Unióban nálunk halnak meg a legtöbben lakosságarányosan vastagbélrákban. De vajon a félelmetes kór megelőzhető? Magyarországon évente körülbelül 6000 főnél diagnosztizálnak rosszindulatú vastagbélrákot, és közel 5000-en vesztik életüket ebben a betegségben.(1)
Vastagbéldaganat: korai stádiumban még gyógyítható
Ezzel tulajdonképpen vezetjük az uniós halálozási statisztikát és ez az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus a tüdő, emlő és bőrdaganat mellett.
A rosszindulatú vastagbéldaganat egy összetett folyamat során hosszú idő alatt kialakuló betegség, amelyet
életmódbeli és genetikai adottságok egyaránt befolyásolnak
. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ez egy nagyon lassan kialakuló elváltozás, amely még a tünetek megjelenése előtt, korai stádiumban felismerve jó eséllyel gyógyítható.
– hívta fel a figyelmet Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosa.
Elmondható, hogy a rosszindulatú vastagbéldaganatos esetek 70%-nál nincs genetikai előzmény, a betegek egynegyedénél viszont a közeli családban már előfordult. Ez tulajdonképpen megkétszerezi a kialakulás veszélyét, így rokoni érintettség esetén érdemes 4-5 évente szűrésre járni.
A páciensek 4-5%-nál nagyon komoly családi előzmény és halmozódás mutatható ki,
ők a genetikailag determinált, rosszindulatú vastagbéldaganat-csoportba tartoznak. Ezeknél a betegeknél jellemzően már fiatalon kialakul a betegség, és általában a családtagok tudják is, hogy erre hajlamosak.
Kinél alakulhat ki nagyobb eséllyel vastagbélrák?
A vastagbéldaganat kialakulásának esélyeit természetesen a helytelen életmód növelheti. A feldolgozott élelmiszerek, a vörös hús fogyasztása, a zsírfogyasztás (kiemelten a telített zsírok), a magasabb összkalória bevitel, a fokozott fehérje bevitel mind kockázati tényező.
A kutatások szerint napi 40 gramm alkohol fogyasztása szintén elősegíti a betegség kialakulását: ez 1 deci pálinkának, fél liter bornak, vagy két üveg sörnek felel meg.
Emellett okként érdemes kiemelni
- a dohányzás,
- a cukorbetegség,
- a magas inzulinszint és
- a túlsúly szerepét is, illetve
- a nőknél a menopauza negatív hatását, mint kockázati tényezőt.
- Mindemellett a mozgásszegény életmód is hozzájárul a végzetes kór létrejöttéhez.
„Ha szeretnénk csökkenteni a rosszindulatú vastagbéldaganat kialakulásának kockázatát, akkor valóban oda kell figyelni az életmódunkra. Ezeknek a pozitív változtatásoknak azonban több évtizedre kell szólnia, nem csak 1-2 évre. Kockázatcsökkentő lehet a nyers és feldolgozatlan ételek, sok növényi rostot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, ugyanis a növényi rostok segítenek megkötni a belekben lévő toxikus anyagokat, illetve gyorsítják a belek kiürülését és jótékonyan befolyásolják a bélflórát. Nagyon fontos a sport és testmozgás, valamint több kutatás már a kalcium, a folsav, a szelén és posztmenopauzális hormonpótlás jótékony szerepét is kimutatta.” – tette hozzá Dr. Sike Róbert.
Milyen szűréssel mutatható ki korán a vastagbéldaganat?
Ugyanakkor az életmódbeli változások mellett a rendszeres szűrés szerepe a döntő. Igaz ez a CT-kolonoszkópiára és az endoszkópos vastagbéltükrözésre egyaránt. A kockázati csoportba tartozó pácienseknek, azaz akiknek a családjában előfordult rosszindulatú vastagbéldaganat, túlsúlyosak, poliposodásra hajlamosak vagy 50 évnél idősebbek, érdemes szűrővizsgálaton részt venni.
A vastagbéltükrözés jelentős érzékenységű szűrési módszer, amellyel már korai stádiumban felismerhetők a rosszindulatú daganatot megelőző elváltozások. Előnye, hogy egyetlen alkalommal megtörténhet a szűrés és a polipok, elváltozások eltávolítása egyaránt. „
Nem szabad a tünetek megjelenésig várni a vizsgálatokkal és a szűrésekkel, ugyanis a tünetek már egy előrehaladottabb stádiumú elváltozásra utalnak.
- Vérzés,
- széklethabitus megváltozása,
- hasi puffadás,
- hasi görcsök és fájdalmak,
- fogyás,
- vérszegénység esetén
azonnal orvoshoz kell fordulni! „A leghatékonyabb viszont az, ha figyelünk az életmódunkra, és 45-50 év felett 4-5 évente eljárunk rendszeres szűrésre.” – mondta Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus főorvosa.
Forrás: (1)ONKOL– Nemzeti Rákregiszter, EU Health Statistics – egeszsegkalauz.hu
