Pajzsmirigyünk számos anyagcsere és hormonális folyamat szabályozásában részt vesz, de még a szív működésére is hat. Ha a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, vagy túl sokat termel, esetleg göb, gyulladás vagy daganat alakul ki benne, szerteágazó tüneteket okozhat. Terhességnél vagy éppen meddőségnél érdemes gondolni a pajzsmirigy vizsgálatára is.
Pajzsmirigyünk a nyak elülső részén, a légcsőt előlröl körülölelve helyezkedik el. Nőkben maximálisan 18 cm3, férfiakban 25 cm3 térfogatú. A mirigy elsősorban két hormon termeléséért felelős, ezek a tiroxin és a trijódtironin. A hormonok képzéséhez a szervezetnek jódra is szüksége van.
A pajzsmirigy működését közvetlenül az agyalapi mirigy szabályozza, a TSH nevű hormon segítségével. Ha a pajzsmirigy nem termel elég hormont, a TSH-szint emelkedik, és ez fokozott munkára serkenti a mirigyet, ellenkező esetben a TSH-szint csökken, visszafogva a pajzsmirigyhormonok termelését. A szabályozás rendkívül finom, így a működés zavarait a TSH-szint kóros volta hamar jelzi. Emiatt a TSH-szint mérése elegendő a pajzsmirigy működésének első szűrővizsgálatára vagy ellenőrzésére.
Mit tehetünk a pajzsmirigybetegségek megelőzése érdekében?
A pajzsmirigy megfelelő működéséhez tartsuk karban immunrendszerünket, kerüljük a stresszt, és táplálkozzunk helyesen, együnk változatosan, lehetőleg természetes alapú ételeket. Fontos, hogy figyeljünk a megfelelő jódfogyasztásra is, de a túlzott vagy helytelen bevitel is ártalmas lehet.
A napi jódszükséglet felnőttkorban 150 µg, terhesség, szoptatás és a szervezet túlterheltsége idején 180-200 µg. A jód természetes forrása a jódozott só, a tengeri só, a tengeri halak és a tenger gyümölcsei. Az anorganikus jód bevitele azonban a pajzsmirigy betegségeiben veszélyes, mert a betegség fellángolását okozhatja.
Lényeges továbbá a megfelelő mennyiségű szelén bevitele (50-100 µg/nap).
Fontos, hogy a betegségek egy része öröklődik, tehát amennyiben a családban pajzsmirigybetegség fordult elő, akkor erre hívjuk fel háziorvosunk figyelmét, és vegyük igénybe a szakgondozókat.
A dohányzás káros, az alulműködést is súlyosbítja.
Milyen tünetek esetén gondolhatunk pajzsmirigyproblémára?
A szerteágazó tünetek miatt a pajzsmirigy betegségei sok esetben nem, vagy csak későn kerülnek felismerésre. A betegek sok esetben okolhatják a fokozott stresszt, a mozgás hiányát, az egészségtelen táplálkozást, a kevés alvást.
Sok esetben nincs, vagy későn alakul ki tünet, ilyenkor fontos kiemelten a szűrővizsgálat. Extrém kóros értékek mellett sem biztosan van panasz a betegek egy részében. Nem feltétlenül okoz tünetet sokáig daganat vagy göb sem, előrehaladt állapotban nyomási tünet, rekedtség, áttét vezet panaszok kialakulásához.
Gyulladás esetén általános tünetek is megjelenhetnek, pl. hőemelkedés, láz, étvágytalanság, hányinger.
A pajzsmirigybetegségben szenvedők gyakori problémája a tünetekből fakadó rossz közérzet.
A száraz haj, fokozott hajhullás, száraz bőr mellett pajzsmirigyhormonszint csökkenésére utalhatnak az alábbi tünetek: fáradékonyság, a koncentrációs képesség romlása, valamint lelassult anyagcsere, mozgás, beszéd és gondolkodás, mélyebb hang. Aluszékonyság, hízás, székrekedés, fázékonyság, hideg végtag lesz jellemző, az arc felpuffad, csökken a libidó (nemi vágy). A bőr hideg, száraz, sápadt és durva. A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki.
Túlműködő pajzsmirigy tünete lehet a fogyás, gyors emésztés, hasmenés, meleg intolerancia, magas vérnyomás, szapora pulzus, ritmuszavar, álmatlanság, fokozott ingerültség.
Pajzsmirigybetegségek különös gyakorisággal fordulnak elő serdülőkorban, a változókor és a terhesség idején, illetve az azt követő időszakban.
Az Amerikai Pajzsmirigy Alapítvány szerint 60 éves korára a nők 17 százalékának alakul ki valamilyen pajzsmirigy-rendellenessége, és legtöbbjük nem is tud róla.
Miért fontos a pajzsmirigy rendszeres önvizsgálata?
| A PAJZSMIRIGY |
 |
A „Check your neck, change your life” –„Ellenőrizd a nyakad, változtasd meg az életed” elnevezésű kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a pajzsmirigy önvizsgálatának fontosságára.
A rendszeresen elvégzett önvizsgálat során bizonyos esetekben észrevehetőek egyes elváltozások. Ez azonban nem törvényszerű. Ha önvizsgálat során nem észlel eltérést, az megtévesztő is lehet, ugyanis bármely kórkép esetében előfordulhat, hogy ily módon nem észlelhető eltérés.
Ha valaki rendszeres időközönként elvégzi az önvizsgálatokat, korai stádiumban észlelhet bizonyos elváltozásokat, s így remélhetőleg hamarabb kerül szakorvoshoz. Ám így sajnos csak minimális esetben fedezhető fel elváltozás. Ha az önvizsgálat során nem talál eltérést, az nem jelenti azt, hogy nincs. Csak képalkotó, mintavételi és laboratóriumi vizsgálat derít fényt a meghúzódó betegségre.
A pajzsmirigybetegségek diagnosztikája – Ultrahang- és laborvizsgálat
Az agyalapi mirigy által termelt „thyreotropstimuláló hormon” a TSH, illetve a pajzsmirigyhormonok (FT3- és FT4-szintek) meghatározása jelzi a szerv aktuális funkcionális állapotát. Az adatok értékelése minden esetben az orvos feladata. A beírt normál és csillaggal jelzett értékek néha megtévesztőek lehetnek, mert az értékek függhetnek a napszakoktól, évszakoktól, a szedett gyógyszerektől is. Fontos, hogy a terhesség egyes szakaszaiban az értékek eltérőek, de akár vírusfertőzés is vezethet átmeneti kóros értékhez.
Ki kell emelni, hogy a pajzsmirigy betegségeinek nagy csoportja autoimmun eredetű, ezért a TPO (thyreoideaperoxidáz), a TG (thyreoglobulin) és a TSH receptor elleni autoantitestek (azaz az anti-TPO, az ATG és a TRAK) megmérése alapvető fontosságú.
Manapság az ultrahangvizsgálat már könnyen elérhető, rutin vizsgálómódszerré vált. Nagyon sok helyen jól alkalmazható diagnosztikus módszer, így a pajzsmirigy szerkezetének megítélésére is kiválóan alkalmas. Mivel a pajzsmirigy közvetlenül a bőr felszíne alatt helyezkedik el, a vizsgálófej számára jól megközelíthető. Megítélhető a szerv alakja, mérete, szerkezete, a benne található eltérések jellege, helyzete és mérete is. Az ép pajzsmirigyszövet egyenletes ultrahangszerkezetű (echogenitású) szerv, a két lebeny elkülönülve ábrázolódik jobb és bal oldalon, köztük az összekötő résszel (isthmus). Méretének normális felső határa nőnél 18 ml, férfinél 25 ml. Alkalmas arra is, hogy a megtalált göbökből fájdalmatlan, de pontosan célzott tűbiopsziás mintavétel (aspirációs citológia) történjen.
Szükség esetén szövettan (biopszia) is kell, akár műtéti feltárás mellett.
Elsősorban a göbök vizsgálatára izotópos vizsgálat (szcintigráfia) is rendelkezésre áll. A vizsgálatok fajtáját, sorrendjét a kezelőorvos határozza meg.
A pajzsmirigy főbb eltérései – Mikor gondoljunk rá?
Hypothyreosis (pajzsmirigy-alulműködés)
Kialakulhat panaszmentesen is, de meddőség, vetélés is felvetheti a gyanúját. Panaszok leggyakrabban a hízás, hajhullás, rekedtség, hidegintolerancia, székrekedés, alacsony pulzus vagy vérnyomás.
Laborvizsgálat és ultrahang mindig szükséges. Kezelése elsősorban hormonpótlásból áll, akár véglegesen, kiváltó oka leggyakrabban autoimmun folyamat, ami nem szűnik meg.
Hyperthyreosis (pajzsmirigy-túlműködés)
Tünetmentes, vagy fogyás, hasmenés, szapora, esetleg rendszertelen szívverés, szívritmuszavar vezethet diagnózisra.
Ultrahang és laborvizsgálat történik, ezek segítik a kezelés kiválasztását is. Gátlókezelés gyógyszeresen általában 1-2 évig szükséges. Ha hormont túltermelő göb igazolódik, műtét is szóba jön. Izotópos jódkezelést is alkalmazhatnak bizonyos esetben.
Pajzsmirigygöb
Lehet teljesen tünetmentes, vagy okozhat nyomási tünetet. Egy, több vagy számos göb is kialakulhat. Mellette a pajzsmirigy működése lehet normális, alul- vagy túlműködés is. Ellátása függ a méretétől, van, hogy csak követést igényel, illetve attól, hogy okoz-e pl. túlműködést.
Pajzsmirigy-gyulladás (thyreoiditis)
Ha nem autoimmuneredetű, akkor lehet átmeneti vírusos vagy bakteriális fertőzés miatt, esetleg következményes immuneredetű (pl. terhesség váltja ki). Megoldásként antibiotikus vagy tüneti kezelés indokolt.
Pajzsmirigydaganat
A pajzsmirigy rosszindulatú folyamatai ritkán fordulnak elő – az összes rosszindulatú daganat mindössze 1-2 százaléka – és nagy többségük jól kezelhető betegség.
A pajzsmirigyben sokszor találnak göböket, és ez a betegekben riadalmat kelthet. Pedig a göbök túlnyomó többsége ártalmatlan, egy másik részük változást okozhat a pajzsmirigy működésében (pl. hormontúltermelés), és kis részük csak az, amelyik szövettani vizsgálattal rosszindulatúnak bizonyul. A pajzsmirigyrákok többségének nincsenek általános tumortünetei. Lassan növekednek, sokszor évekig felismerhetetlenek és ritkán okoznak a pajzsmirigy működésében változást.
Gyanút kelt, ha a pajzsmirigygöb hirtelen jelenik meg, gyorsan növekszik, kemény tapintatú, egymagában van, 3 cm-nél nagyobb, rekedtséget okoz és nyirokcsomó-megnagyobbodás kíséri.
Pajzsmirigyműködés és terhesség
A magzat normális fejlődéséhez elengedhetetlen a normális anyai pajzsmirigyműködés. A szükséges pajzsmirigyhormont a terhesség első harmadában csak az anyától kapja a magzat, majd folyamatosan beindul a saját hormontermelése is.
Az anyai pajzsmirigy alul- vagy túlműködése egyaránt veszélyt jelent a gyermekre. A szervezet immunrendszerének hibás működése váltja ki a Graves-Basedow-kórt. Ilyenkor TSH receptor elleni ellenanyagok (antitestek) termelődnek, melyek a pajzsmirigyet túlműködésre, azaz fokozott hormontermelésre kényszerítik. Az ilyen betegségben gyakoribb lehet a koraszülés, illetve a vetélés is. Anyai szövődmény lehet lepényleválás és szívproblémák. Hormonpótlás biztonságos és szükséges terhesség és szoptatás alatt is.
Kezeletlen anyai pajzsmirigy-túlműködés esetén a szövődmények előfordulása az átlag duplájára-kilencszeresére nőhet. A megszületett kisbaba is pajzsmirigy-túlműködés tüneteit mutathatja, mivel a betegséget kiváltó úgynevezett antitestek átjutnak a méhlepényen. A méhen belül a baba együtt kapja a gyógyszert az anyával, mert az is átjut a méhlepényen.
Meddőség és pajzsmirigy
Meddőség esetén minden esetben szükséges a pajzsmirigy vizsgálata. A teherbe esés, beágyazódás esélyét rontja a pajzsmirigy működésének rendellenessége. Vetélést is gyakrabban okoz.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
- Szűrő jelleggel évente érdemes TSH-szintet nézetni laborban, akár háziorvosunk segítségével.
- Terhesség, meddőség esetén mindig.
- A cikkünkben leírt panaszok esetén.
- Kitapintott göb esetén is feltétlenül forduljon szakemberhez.
- Pajzsmirigybetegek kontrollja mindig tanácsos! Ez meghatározott indőnként kért labor- és ultrahangvizsgálatot jelent.
Forrás: webbeteg.hu
Ez is érdekelheti:
