Az agyvérzés hirtelen fejfájással kezdődik, amit fokozódó izomgyengeség, mozgásképtelenség, zsibbadás, a beszéd- és látásképesség elvesztése követ.
- Melyek lehetnek az agyvérzés előjelei, jelei, hogyan ismerjük fel az agyvérzés okozta tüneteket?
- Mitől alakul ki az agyvérzés és milyen érzés az agyvérzés a beteg számára, illetve hogyan küzdhetünk az agyvérzés ellen?
- Hogyan zajlik a felépülés az agyvérzés után, mit tehetünk az agyvérzésen átesett betegekért?
- Az agyvérzés után képesek a betegek a teljes felépülésre?
- Megelőzhető az agyvérzés?
- Ha igen, hogyan tehetünk az agyvérzés kialakulása ellen?
Cikkünkben azt is eláruljuk, mi az agyvérzés és mi a különbség a stroke és az agyvérzés között!
Mi az agyvérzés? Mi a különbség a stroke és az agyvérzés között?
Elsőként mindenképpen tisztáznunk kell a stroke és az agyvérzés fogalmát, mert a köznyelvben nagyon gyakran szinonimaként alkalmazzuk a két kifejezést, azonban nem teljesen ugyanazt jelentik. A stroke jelentése nem más, mint „agyi érkatasztrófa” – ez egy gyűjtőkifejezés, amibe az agyvérzés is beletartozik. Gyakoribb esetben a stroke vértelen, vagyis nem jár bevérzéssel, máskor egy elpattant ér vérömlenyt okozhat az agyban – ezek közül az utóbbi állapotot nevezzük agyvérzésnek.
Stroke akkor alakul ki, amikor az agy valamely területén a vérellátás olyan szinten leromlik, hogy ez a környező sejtek pusztulásához vezet, ezzel hosszú távú, bizonyos esetekben maradandó agykárosodást vagy halált okozva a beteg számára. A stroke vagy az agyvérzés felnőttkori rokkantsággal járhat, vagyis egyes szervek funkcióvesztését okozhatja. Gyakori maradandó szövődmény egy agyvérzés után a beszédkészség részleges sérülése vagy egy végtag bénultsága. A beteg kezelése az agyvérzés által okozott problémák ellensúlyozását szolgálja, a kezelés célkitűzése, hogy a beteget az agyvérzés előtti egészséges állapotra fokozatosan visszaépítsék.
Ezt érdemes tudni a stroke-ról
Jelenleg a stroke – habár ma is súlyos egészségügyi károsodásokat képes okozni – már jóval kevesebb életet követel, mint régebben, 2-3 évtizeddel ezelőtt. A 21. században a stroke okait, rizikófaktorait ugyanúgy, mint a szív- és érrendszeri, vagy daganatos megbetegedések esetében, sokkal inkább figyelemmel kísérjük és általánosságban népszerűbb az egészséges életmód is. Tisztában vagyunk a sok dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás következményeivel, monitorozzuk a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint értékeit.
A stroke jellegzetes tulajdonsága, hogy hirtelen alakul ki, a betegség tünetei egyik pillanatról a másikra köszöntenek be, minden átmenet nélkül – innen erednek a stroke népies elnevezései is, a “szélütés” vagy a “gutaütés”, vértelen stroke esetében az „agylágyulás”. Stroke, agyvérzés esetén rendszerint a stroke tünetei közül több is jelentkezik, minden esetben eltérő súlyossággal.
Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mik a stroke tünetei, hiszen ha észleljük azokat, minél hamarabb orvoshoz kell fordulnunk, mentőt kell hívnunk, ugyanis minél tovább marad a szélütött beteg kezeletlenül, annál súlyosabbak lehetnek a szövődmények egy stroke vagy agyvérzés után.
Mi okozza a stroke-ot?
Megkülönböztetjük a vértelen és a vérzéses stroke-ot attól függően, hogy mi okozza azt. A stroke-os megbetegedések 80%-a vértelen stroke (nem agyvérzés), ami azt jelenti, hogy az egyik agyi eret elzárja egy vérrög. Mivel az agyban vérellátási probléma lép fel, az idegsejtek azon a környéken oxigén- és tápanyaghiányos állapotba kerülnek, aminek következtében már néhány percen belül elkezdődhet az idegsejtek pusztulása.
Az sem mindegy, hogy a stroke melyik agyféltekét, milyen részt érintett: a jobb agyféltekés stroke a bal testfél mozgását és érzékelését károsítja, míg a bal agyfélteke sérülése a jobb testfelet, illetve a beszédet és a beszédértést is veszélyeztetheti.
A stroke fajtái
Trombózisos stroke
A vértelen stroke kategóriáján belül megkülönböztetünk két betegséget, ezek a trombotikus stroke és az embóliás stroke. Trombotikus / trombózisos stroke esetén a stroke okozója, a vérrög helyben, az agyban keletkezik egy károsult, érelmeszesedéses területen, amelynek rendszerint egyenetlen felszíne van (orvosi kifejezéssel úgy hívjuk, hogy “plakk”), így könnyen kialakulhatnak benne a trumbulusok.
Embóliás stroke
Az emboliás stroke esetében ugyanúgy egy vérrög (vagy vérrögszerű szövettörmelék) tehet a stroke kialakulásáról, azonban az nem helyben alakul ki. Az embólust legtöbb esetben a szívpitvar szabálytalan összehúzódása (fibrillálása) okozza, aminek köszönhetően véralvadékok képződnek, amiről darabok válnak le és elszabadulnak az érrendszerben.
A vérzéses stroke, avagy az agyvérzés
A stroke másik fajtája a vérzéses stroke – ezt a jelenséget nevezzük agyvérzésnek. Az agyvérzést az okozza, ha megreped valamelyik agyi ér, ezáltal vérzés alakul ki. A kiömlött vér nyomja az agyat, emellett az agy egyes területeinek (ahol a sebesült ér húzódik) a vérellátása is csökken, így rendkívül veszélyes betegség!
Az agyvérzés, avagy vérzéses stroke kialakulása nagyban összefügg más betegségek meglétével: növelheti az agyvérzés esélyét
- az érelmeszesedés,
- a magas vérnyomás,
- a cukorbetegség,
- az alkoholizmus
- és az érfejlődési rendellenességek (aneurizma, arteriovenózus malformáció) is.
Az agyvérzés esetében szintén megkülönböztetünk két alkategóriát.
Agyállományi agyvérzés
Az egyik az agyállományi vérzés, amikor közvetlen (fizikai) megterhelés következtében az agyon belül jön létre a vérzés, ennek az oka az elhasználódott, elmeszesedett agyi érfal megrepedése. A fizikai hatás lehet például nagymértékű hirtelen megerőltető testgyakorlat, például cipekedés, vagy belső nyomás, például kórosan magas vérnyomás, amelynek hatására elrepedhet az ér.
Szubarachnoideális agyvérzés
A másik agyvérzés típus a szubarachnoideális vérzés, amikor az agyat körülvevő agyburok, a pókhálóhártya egyik artériájából ered a vérzés és az átterjed az agyat körülvevő folyadékra. Erre az esetre akkor következtethetünk, ha az agyvérzés tünetei közül elsőként a késszúrásszerű, ütésszerű, hirtelen hasító fejfájás lép fel.
Ezt a típust gyakran egy arachnoideális aneurizma nevű, rendellenes ér kiszakadása okozza, ami egy olyan fejlődési probléma, ami a kor előrehaladtával folyamatosan romlik. Azért igazán súlyos ez az agyvérzés típus, mert az arachnoidea többi ere görcsösen összehúzódik, így az agyi vérellátás tovább romlik.
Az agyvérzés okai: mitől alakul ki az agyvérzés?
Az agyvérzés okai hasonlóak a szívinfarktus kiváltó tényezőihez, ami szintén nagyon gyakori halálokként jelenik meg az egészségügyi statisztikákban. Ha számszerűsített adatokon keresztül szeretnénk vizsgálni a problémát, az agyvérzésen átesett átesett embereknek mindössze az 1/5 része képes 100%-ban visszatérni korábbi életéhez, a többi esetben az agyvérzés valamilyen tartós nyomot hagy a betegen, például bénultságot vagy memóriazavart attól függően, milyen méretű volt az agyvérzés okozta kár kiterjedése.
Az agyvérzés kialakulásának vannak befolyásolható és nem befolyásolható tényezői, azonban az agyvérzés mint életkatasztrófa valószínűsége a tudatos egészséges életmód fenntartásával akár 90%-ban visszaszorítható.
Az agyvérzés genetikai okai nem befolyásolhatóak – ilyen például a családban örökletes agyi és érrendszeri betegségek, de számít az életkor és a nem (idősebb korban és általánosságban a férfiak körében nagyobb a magas vérnyomás és az agyvérzés valószínűsége). Az agyvérzés esélyét növeli az alacsony, 2.500 g körüli születési súly (a rosszabb szociális körülmények értelmében) és a rassz is (a fehér bőrtípusoknál kevesebb az agyvérzés rizikófaktor).
Agyvérzésre hajlamosító tényező lehet a gyakori migrén és az alvásfüggő légzészavarok is, illetve a fokozott stressznek kitett munkakör vagy magánélet általánosságban hozzájárulhat bármilyen krónikus betegség kialakulásához. A nőknél a hormonok is befolyásolhatják az agyvérzésre való hajlamosságot, kiváltképp a fogamzásgátló tabletták és más hormontartalmú készítmények (ugyanígy a menopauza idején alkalmazott hormonpótló kezelések).
Az agyvérzés okai között rengeteg befolyásolható tényező van, amelyekre ha odafigyelünk, tudatosan csökkenthetjük az agyvérzés kialakulásának az esélyét, amik többségében összefüggnek az egészséges életmóddal.
Potenciális agyvérzés rizikófaktor
- az elhízás,
- az alkoholizmus,
- a dohányzás,
- a drogfogyasztás
- és ezen esetek kombinációja.
A leírt agyvérzésre hajlamosító tényezőkkel gyakran összefüggésben áll a cukorbetegség, magas vérnyomás és magas koleszterinszint.
Az agyvérzés esélye csökkenthető a mozgásban gazdag, kiegyensúlyozott és egészséges életmóddal. Fontos, hogy az agyvérzés ellen védekezzünk a megelőzéssel, hiszen konkrét gyógymód nincs a betegségre, az elhalt agyi területeket pedig nem lehet gyógyszeres terápiával helyrehozni. Hetente több alkalommal, de lehetőleg napi rendszerességgel érdemes valamilyen könnyebb mozgást végeznünk, még ha csak sétálunk is, illetve fontos a só- és zsírszegény, alacsony szénhidráttartalmú, rostban és vitaminban gazdag táplálkozás.
Az agyvérzés tünetei: melyek az agyvérzés jelei?
Egy agyvérzés számos tünettel járhat, amelyek jellemzően hirtelen, minden átmenet nélkül jelentkeznek.
- Az agyvérzés hirtelen fejfájással kezdődik,
- amit fokozódó izomgyengeség, mozgásképtelenség,
- zsibbadás,
- a beszéd- és látásképesség elvesztése követ.
- Néhány percen belül előfordulhat hányinger és hányás, görcsroham és eszméletvesztés.
Az agyvérzést okozó aneurizmák intő jele lehet a fejfájás, az arcfájdalom, a kettős látás vagy egyéb látási zavarok. Az érfal megrepedése hirtelen jelentkező súlyos fejfájást és/vagy eszméletvesztést okoz.
Forrás: egeszsegkalauz.hu
A témát hamarosan folytatjuk.
