A máj a szervezet nagyon fontos szerve, melynek központi szerepe van az anyagcserében és a méregtelenítésben is, valamint az emésztés egyik szinte nélkülözhetetlen nedvét, az epét választja ki.
A máj feladata és a májbetegségek tünetei
A bélrendszerből felszívódott tápanyagok először a májba jutnak, és legtöbbjük valamilyen átalakulás után kerül a központi keringésbe. Fontos szerepe van a szénhidrát-, a zsír- és a fehérje-anyagcserében.
A májban található immunsejtek megakadályozzák, hogy a bél felől esetleg bejutó baktériumok nagyobb számban elárasszák a szervezetet. Számos anyag, melynek hátrányos hatásai lehetnek, olyan átalakításra kerül a májban, mely során a mérgező hatása csökken, elvész, illetve vízoldékonnyá válik, mely a vesén át történő gyors kiürülést lehetővé teszi. Emésztés során az epe a nagyobb zsírcseppeket aprókra bontja, így a zsíremésztő enzim jobban hozzáfér. Ez nélkülözhetetlen lépés a zsírok lebomláshoz, felszívódásához.
A különböző eredetű májbetegségek során ezen funkciók károsodására vezethető vissza a tünetek nagy része. A máj akut betegségei gyakrabban okoznak panaszt, vagy tünetet. A krónikus májbetegségek kezdetben legtöbbször tünetmentesek, vagy nem jellegzetes tüneteket mutatnak.
A máj akut betegségei
Az akut betegségek között a leggyakoribb a gyerek, vagy fiatal felnőttkorra jellemző fertőző májgyulladás. Az „A” típusú hepatitis vírus okozza. Influenzaszerű panaszokkal kezdődik: borzongás, fejfájás, étvágytalanság, esetleg hasmenés, ritkán hasi fájdalom, vagy úgy nevezett hasi diszkomfort érzés. Néhány nappal később megjelenik a sárgaság, de ez nem kötelező, néha elmarad. Van azonban, amikor a fertőzés csendesen, tünetek nélkül zajlik.
A másik akut májbetegség a májtályog lehet, ahol a tünetek a súlyos gyulladást jelzik: láz, májtáji fájdalom, esetleg hányás. Jelentkezhet sárgaság is, de ez itt sem kötelező.
Krónikus májbetegségek: Vezető ok az alkohol
Sokkal gyakoribbak a máj krónikus betegségei. Hazánkban sajnos a leggyakoribb oka az alkoholfogyasztás, esetleg egyéb májkárosodást okozó eltéréssel együtt. Ebben a vonatkozásban az a legnagyobb baj, hogy az alkoholfogyasztás mértékével kapcsolatban az általános nézetek tévesek. Nem csak annak lehet alkoholos májbetegsége, aki részeg szokott lenni. Egyéni érzékenységtől, testsúlytól és az alkohol minőségétől függően napi 1-1,5 dl tömény alkohol, vagy ennek megfelelő kb. 1,5 liter sör, vagy 1 liter bor napi rendszerességgel elfogyasztva éveken át, az emberek legnagyobb részében akkor is okozhat alkoholos szervi betegséget, ha az illető soha nem volt részeg.
Vannak a májnak autoimmun betegségei (a szervezet immunrendszere önmagát támadja), valamint egyes vírusok hosszú évek alatt rombolják a máj szerkezetét, működését. Ugyancsak krónikus májbetegség képében jelentkezik a veleszületett vasraktározási, valamint a réztárolási betegség. (Ez utóbbi néha akut jeleket okoz.) A máj tartalék kapacitása és regenerálódásra való képessége jelentős, ezért a funkció csökkenés ellenére tartósan képes kiszolgálni a szervezet igényeit, tünetet alig okoz. Korai stádiumban többnyire véletlenül, a kóros májfunkciós eredmények alapján kerül felismerésre. Többnyire májbetegség tünetének tartják a puffadást, a hasi diszkomfortérzést, de ezek sok egyéb betegségnek is tünetei, nem igazán jellemzőek a májra. Egyéb atípusos tünet is előfordulhat.
A betegek gyengeséget, fáradékonyságot panaszolhatnak, nem ritkán étvágytalanok, émelyegnek. Testsúlyvesztés is előfordulhat. Van egy olyan autoimmun epeúti betegség, melynek korai tünete a bőrviszketés. Gyakran ezek a betegek a bőrgyógyászaton kezdenek, és a laborvizsgálat tereli a figyelmet a májbetegség felé.
 |
| Az alkoholos májbetegség három stádiuma |
A krónikus májbetegségek tünetei
A krónikus májbetegség kifejezett és típusos tünetet előrehaladott stádiumban okoz. Minden krónikus májártalmat okozó betegség végstádiuma a májzsugor. Ez a máj működő sejtjeinek jelentős fokú elvesztését jelenti, helyette kötőszövet halmozódik fel. Ennek két következménye lesz. Az egyik, hogy a máj minden funkciója romlik, valamint a bél felől érkező vér elfolyása a máj felé nehezített lesz. A funkcióvesztés következtében sárgaság jelenik meg, a vizelet sötétté válik. Romlik a máj fehérjeszintézise. Emiatt kezdetben az izomzat fehérjéinek felhasználása miatt a karok, lábak elvékonyodnak. Később a vérben keringő fehérjék hiánya miatt a beteg lába vizenyőssé, duzzadttá válik.
A hasban folyadék képződik, emiatt a haskörfogat megnő, feszes lesz, nagy mennyiség esetén a légzést is nehezíti. Tartós hasi folyadékgyülem esetén hasfali, legtöbbször köldöksérv fejlődik ki. Az alvadási fehérjék hiánya miatt gyakori a vérzékenység, orrvérzés, vagy sérülés utáni tartós vérzés formájában. A hormonok lebontásának zavara miatt férfiakban is a női nemi hormonok túlsúlyba kerülnek, az emlő megnagyobbodik, a herék sorvadnak, a férfias testszőrzet megkevesbedik. Nem ritkán impotencia kíséri. A mellkas bőrén pók alakú apró vénatágulatok láthatók. A beteg tenyerén, talpán a bőr vérbő.
A vér áramlási akadálya miatt a nyelőcső alsó szakaszának nyálkahártyája alatt a vénák kitágulnak, melyek a májat elkerülő utat biztosítanak. Nagy veszélye, hogy a tágult vénák könnyen megrepednek, súlyos vérzést hozva létre. Kitágulnak az aranyeres vénák is, innen is származhat vérzés. Ezek a betegek fogékonyak a fertőzésekre, melyek sokszor tünetmentesen zajlanak, ugyanakkor a máj állapotát jelentősen rontják. A jobb bordaív alatti fájdalom ritka tünete a májbetegségnek.
Sokkal gyakrabban fordul elő az epeutak megbetegedéseiben. Nagy ciszta vagy gyorsan növő májrák azonban okozhat fájdalmat. Ugyancsak tompa, állandó fájdalmat provokál, ha a májból kivezető vénák elzáródnak.
Súlyos májelégtelenség esetén romlik a beteg tudata, zavart viselkedés, aluszékonyság figyelhető meg. Végstádiumban kóma alakul ki, valamint romlik a vesefunkció, teljes vese leállás alakulhat ki.
Forrás: webbeteg.hu
