A szívritmuszavarok terápiájához használt egyik gyakori hatóanyag (amiodaron) esetén jelentősen megnő a pajzsmirigyzavarok fellépésének esélye is, illetve a meglévő problémák súlyosbodhatnak.
Hogy mit lehet ilyenkor tenni, azt Prof. Dr. Góth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa magyarázta el.
Az amiodaron lehetséges mellékhatásai
A súlyos, az esetek egy részében kezelés nélkül az életet veszélyeztető szívritmuszavarok (egyik) leghatékonyabb gyógyszeres kezelése az amiodaron nevű hatóanyag adása. A Magyaroszágon forgalomban levő amiodaront tartalmazó készítmény súlyának több, mint egyharmadát jód alkotja. Egy tablettából 7 mg anorganikus jód szabadul fel, ami egy felnőtt személy jódszükségletének negyvenszerese. A hatóanyag az elhagyása után is hónapokig raktározódik a szírszövetben, izomzatban, szívben és pajzsmirigyben. Hosszan tartó amiodaron-kezelés mellékhatásaként a magas jódtartalom miatt pajzsmirigy alulműködés és túlműködés egyaránt kialakulhat, amit fontos figyelembe venni a szívritmuszavar kezelésekor.
Európában jódszegény terület az Alpok vidéke (Ausztria, Észak-Olaszország, Dél Németország, Svájc) Magyarországon elsősorban a Dunántúl. A jódozott konyasó általánossá válásával napjainkban ez a különbség elmosódik. Mindazonáltal jó jódellátottságú területeken az amiodaron elsősorban pajzsmirigy alulműködést (hypothyreosis) idéz elő a szert szedők mintegy tizedében, elsősorban bizonyos pajzsmirigy ellenes antitest (anti TPO) fokozott jelenlétekor, amely egy autoimmun folyamatot jelez. Ezekben az esetekben pótolni kell a pajzsmirigy hormont, az amiodaron adását nem kell megszűntetni.
A pajzsmirigy-alulműködés tünetei:
· Normál étkezés melletti hízás
· Menstruációs zavarok
· Alacsony pulzus
· Fáradtság, aluszékonyság
· Csökkent hidegtűrés
· Depresszió, fásultság
Jódszegény területeken inkább a pajzsmirigy túlműködés (hyperthyreosis) jelentkezhet mellékhatásként. Ennek két típusát ismerjük: az I. típus gyakori, a betegellátás során elsősorban ezzel a típussal találkozunk, a II. típus igen ritka.
Az I. típus emlékeztet az ún. Graves-Basedow kórra- azaz a pajzsmirigy immun eredetű túlműködésére, melynek során a pajzsmirigy hormon szintek, a trijódtironin (T3) és tiroxin (T4) szintek lehetnek extrém magasak. A klinikai gyakorlatban szabad (free) hormonszinteket mérünk, azaz fT3-t és fT4-t. A klinikai kép általában a magas hormonszintek ellenére sem súlyos.
Graves- Basedow kór tünetei:
· Szapora szívverés
· Álmatlanság
· Normál étkezés melletti fogyás
· Hasmenés
· Menstruációs zavarok
· Idegesség, fokozott stressz
· Izzadás
· Remegés
Az ultrahang vizsgálat nem mutat hypoechogenitást (echogenitás: egy anyag ultrahangot visszaverő tulajdonsága; hypoechogen: ultrahangot gyengén visszaverő, alacsony sűrűségű szövetekre jellemző). A színes Doppler-vizsgálat normális vagy fokozott véráramlást mutat. A pajzsmirigy izotóp vizsgálata (szcintigáfia) során alacsony (2% körüli) az izotóp felvétel (de nem 0). Ennél a típusnál spontán javulás nem várható, gyógyulás csak az amiodarlon elhagyását követően következhet be. A kezelés tehát a szer megvonása mellett pajzsmirigyhormon szintézis gátló (tireosztatikum) készítmény adását foglalja magában.
Amennyiben az amiodaron nem hagyható el kardiológiai megfontolásból, a pajzsmirigy sebészi eltávolítása is szóba jöhet. A műtéti indikáció megítélésénél természetesen a szívbetegség jellegét mindenképpen figyelembe kellvenni! Optimális esetben a műtét idején a pajzsmirigy működés (közel) normális, ami az esetek jelentős részében nem elérhető. A leghatékonyabb kezelés ilyen esetekben a plazmaferezis – speciális rendszer segítségével a pajzsmirigy túlműködést okozó faktorok eltávolítása.
A II. típusban pajzsmirigy gyulladás- (thyreoiditis) szerű kép alakul ki. Ezekben az esetekben a magas pajzsmirigyhormon szintek oka a pusztuló (destruálódó) pajzsmirigyből felszabaduló hormonok. Ezekben az esetekben a pajzsmirigy ultrahang vizsgálat hypoechogenitást, a színes Doppler vizsgálat csökkent véráramlást mutat. A spontán javulás gyakori, sőt a heveny szakasz után pajzsmirigy alulműködés alakulhat ki. A túlműködés időszakában néhány hetes szteroid kezelés jöhet szóba. Az amiodaront nem szükséges elhagyni, illetve a normális pajzsmirigy működés elérésekor ismét adható.
Kezelés előtt fontos a pajzsmirigy működésének, állapotának vizsgálata
A fentiek miatt bármilyen indikáció – szívritmuszavar – esetén adott amiodaron kezelés előtt javasolt a pajzsmirigyműködés, a pajzsmirigy ellenes antitestek szintjének ellenőrzése, a kezelés során a pajzsmirigy funkciók időszakos (például három havonkénti) kontrollja- hangsúlyozza Prof. Dr. Góth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa.
Összességében tehát nagyon fontos – az elsősorban az amiodaron által provokált I. típusú pajzsmirigy túlműködés kialakulás esetén- az endokrinológus és kardiológus szakorvos igen szoros együttműködése!
