A szívritmuszavarok terápiájához használt egyik gyakori hatóanyag, az amiodaron hatására jelentősen megemelkedik a pajzsmirigyzavarok fellépésének kockázata, illetve súlyosbodhatnak a már meglévő problémák. Nézzük, mit lehet tenni, hogy ne legyen nagy baj.
Az amiodaron lehetséges mellékhatásai
A súlyos, kezelés nélkül potenciálisan az életet veszélyeztető szívritmuszavarok egyik leghatékonyabb gyógyszeres kezelése az amiodaron nevű hatóanyag adása. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a Magyaroszágon forgalomban levő, amiodaront tartalmazó készítmény súlyának több mint egyharmadát jód alkotja.
Európában igencsak jódszegény terület az Alpok vidéke (Ausztria, Észak-Olaszország, Dél Németország, Svájc), Magyarországon pedig elsősorban a Dunántúl. A jódozott konyasó általánossá válásával azonban napjainkban ez a különbség elmosódott. Mindazonáltal a jó jódellátottságú területeken az amiodaron elsősorban pajzsmirigy-alulműködést idéz elő a szert szedők mintegy tizedénél, elsősorban bizonyos pajzsmirigyellenes antitest (anti TPO) fokozott jelenlétekor, amely egy autoimmun folyamatot jelez. Ezekben az esetekben pótolni kell a pajzsmirigyhormont, de az amiodaron adását nem kell megszüntetni.
A pajzsmirigy-alulműködés tünetei lehetnek az alábbiak:
- normál étkezés melletti hízás,
- székrekedés,
- menstruációs zavarok,
- alacsony pulzus,
- fáradtság, aluszékonyság,
- csökkent hidegtűrés,
- depresszió, fásultság.
Jódszegény területeken pedig inkább a palzsmirigy-túlműködés jelentkezhet a gyógyszer mellékhatásaként. Ennek két típusát ismerjük: az I. típus a gyakoribb (a szakemberek a betegellátás során elsősorban ezzel találkoznak), a II. típus viszont igen ritka. Az I. típus tünetei emlékeztetnek az úgynevezett Graves-Basedow kórra – azaz a pajzsmirigy immuneredetű túlműködésre –, amelynek során a pajzsmirigyhormonszintek (főként a trijódtironin (T3) és tiroxin (T4) szintje) extrém magasak lehetnek. A klinikai gyakorlatban szabad (free) hormonszinteket mérnek, azaz fT3-t és fT4-t. A klinikai kép általában a magas hormonszintek ellenére sem súlyos.
A Graves- Basedow kór tünetei a következők:Hirdetés
- szapora szívverés,
- álmatlanság,
- normál étkezés melletti fogyás,
- hasmenés,
- menstruációs zavarok,
- idegesség, fokozott stressz,
- izzadás,
- remegés.
Ennél a típusnál spontán javulás nem várható, gyógyulás csak az amiodarlon elhagyását követően következhet be. A kezelés viszont a szer megvonása mellett a pajzsmirigyhormon-szintézist gátló (tireosztatikum) készítmény adását is magába foglalja. Amennyiben az amiodaron nem hagyható el kardiológiai megfontolásból, a pajzsmirigy sebészi eltávolítása is szóba jöhet. A műtéti indikáció megítélésénél természetesen a szívbetegség jellegét mindenképpen figyelembe kell venni.
A II. típus esetén pajzsmirigygyulladás-szerű kórkép alakul ki. Ilyenkor a pusztuló (destruálódó) pajzsmirigyből felszabaduló hormonok okozzák a magas homonszinteket. Gyakori a spontán javulás, sőt: a heveny szakasz után akár pajzsmirigy-alulműködésbe is átcsaphat a probléma. A túlműködés időszakában néhány hetes szteroidkezelés jöhet szóba. Az amiodaront nem szükséges elhagyni, illetve a normális pajzsmirigyműködés elérésekor ismét adható.
Fontos dolog a szívritmus kezelésének megkezdése előtt
A fentiek miatt bármilyen szívritmuszavar esetén adott amiodaronkezelés előtt javasolt a pajzsmirigyműködés, illetve a pajzsmirigyellenes antitestek szintjének ellenőrzése. A kezelés során pedig időszakosan (például háromhavonta) újra és újra megnézetni a pajzsmirigyfunkciókat – hangsúlyozta az endokrinológus. Összességében pedig nagyon fontos – elsősorban az amiodaron által provokált I. típusú pajzsmirigy-túlműködés kialakulása esetén – az endokrinológus és a kardiológus szakorvos igen szoros együttműködése – tette hozzá a szakember.
Forrás: hazipatika.com
