Mikor forduljon orvoshoz?
A jóindulatú daganatok közül a bőr elváltozásai viszonylag könnyen észrevehetők. Bármilyen gyanús bőrelváltozást észlel, keresse fel a területileg illetékes bőrgyógyászati szakrendelést!
Léteznek azonban olyan jóindulatú daganatok is, amelyek sokáig, akár évekig tünetmentesek maradnak, azonban idővel a biológiai viselkedésük megváltozhat, akár rosszindulatúvá is válhatnak, vagy elhelyezkedésük és megnövekedett méretük miatt zavarhatják a környező szervek működését. Ezért fontos, hogy rendszeresen vegyen részt a népegészségügyi célú, szervezett szűróvizsgálatokon, valamint fogászati ellenőrzésen, mert a korai stádiumban felfedezett daganatok megfelelő orvosi kezeléssel jól gyógyíthatók.
A jóindulatú daganatok kiváltó okai
A tumorok döntő hányada nem öröklődő, hanem szerzett, az egyedi élet során létrejövő kóros elváltozás. Általában több gén mutációjának együttműködése alakítja ki a kórfolyamatot, amelyet a külső körülmények jelentősen befolyásolhatnak. Ezek a tényezők az alábbiak lehetnek:
- egészségtelen étrend;
- dohányzás (több mint 70 igazoltan daganatkeltő vegyületet tartalmaz!);
- mértéktelen alkoholfogyasztás;
- elhízás;
- mozgásszegény életmód;
- UV-sugárzás, röntgensugárzás, radioaktív sugárzás;
- vegyszerek és kémiai anyagok (pl. azbeszt, festékek, műtrágya, gyomirtó);
- környezetszennyezés;
- fertőzések (pl. az Epstein-Barr-vírus okozta, a nyirokcsomók megnagyobbodásával járó mononukleózis);
- lelki tényezők (pl. gyász, stressz).
A jóindulatú daganatok lehetséges szövődményei
Egyes jóindulatú daganatok – elnevezésük ellenére – kifejezetten veszélyesek lehetnek, mivel bizonyos méretet elérve nemcsak fájdalmat, hanem – a fentebb leírtak szerint – akár visszafordíthatatlan károsodást is okozhatnak a környező szervekben vagy szövetekben.
A jóindulatú daganatok diagnosztizálása
A jóindulatú daganatok kivizsgálása a tumor helyétől függően változik. A diagnózis felállítása a kórtörténet, a fizikális vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok, szükség esetén röntgenvizsgálat és (CT, MRI) alapján történik.
A daganatszerű elváltozások fizikai vizsgálattal nem mindig különíthetők el a rosszindulatú daganatoktól. Ezért az ilyen elváltozásokat rosszindulatúnak tekintik mindaddig, amíg nem sikerült bebizonyítani az ellenkezőjét.
A pontos diagnózis felállítása érdekében sor kerülhet mintavételre, biopsziára is. Ilyenkor a mintát szövettani vizsgálatnak vetik alá a rosszindulatúság kizárása céljából. Az idegrendszeri daganatok helyének meghatározásakor a neurológus (ideggyógyász) szakorvos abból indul ki, hogy a test mely része vagy funkciója működik kórosan.
A jóindulatú daganatok kezelése
A jóindulatú daganatok kezelése többnyire az elváltozás sebészeti úton történő eltávolítását jelenti. Nem operálható tumor esetében – a daganat típusától, elhelyezkedésétől, méretétől, valamint a beteg általános állapotától, esetleg meglévő társbetegségeitől függően – sugárterápia vagy gyógyszeres kezelés is szóba jöhet.
A daganatok megelőzése
A jóindulatú daganatok nem minden esetben előzhetők meg, de egészséges életmóddal – éppúgy, mint a rosszindulatú daganatok esetében – csökkenthető a kockázatuk. Ennek legfőbb elemei a következők:
- rendszeres testmozgás;
- kiegyensúlyozott táplálkozás;
- elhízás esetén a testsúly normalizálása;
- a stressz kerülése;
- a mértéktelen alkoholfogyasztás kerülése;
- a dohányzás mellőzése, illetve leszokás a dohányzásról.
Forrás: egeszsegkalauz.hu
