2024. április 18. csütörtök
More

    Mononukleózis: a csókbetegség tünete és diétája

    Többnyire tinédzsereket érint ez a fertőző betegség, amelyet még a 19. század végén Filatov és Pfeiffer írt le, majd 1968-ban véletlenül derült ki – miután egy kutató munka közben megfertőződött a vírussal -, hogy az Epstein-Barr vírus (EBV) tehető felelőssé érte.

    Egy gyakori és általában enyhe lefolyású fertőzésről van szó. A herpesz víruscsaládba tartozó vírus okozza, a világon mindenhol előfordul, meglehetősen nagy számban.

    – mondja Székely Éva, a Szent László Kórház főorvosa. –

    Az emberek 90 százalékát fertőzi meg tíz éves korig, a kevésbé fejlett országokban pedig a gyerekeknek szinte 100 százaléka átesik a fertőzésen, csaknem tünetmentesen. Előfordulását tekintve 15-24 év az életkori csúcs.

    Ezért csókbetegség: nyállal fertőz leginkább

    Hogy mi köze a csókhoz? Nyállal fertőz leginkább, bár betegség idején vérrel is, és transzplantált szervvel is átvihető abba, aki a szervet kapja. Valójában nem lehet védekezni ellene, és bár enyhe lefolyású a legtöbb esetben, a fertőző osztályon mégis gyakran kezelnek mononukleózissal beteget. Ennek legfőbb oka, hogy a háziorvosok olykor nem tudják megkülönböztetni más vírusos megbetegedéstől, és a biztonság kedvéért inkább beutalják a gyanús tünetekkel bíró betegeket.

    A doktornő szerint jellegzetes tünetegyüttessel jár a fertőzés. Magas láz, étvágytalanság, fáradékonyság, nyirokcsomó duzzanat, néha sárgaság hívja fel rá a figyelmet.

    Normális esetben spontán gyógyul. Bár nincs specifikus terápiája, 2-3 hét alatt tünetmentessé válik a fertőzött, ha szükséges tüneti kezelésként lázcsillapítót és fájdalomcsillapítót kap. 

    – hangsúlyozza Székely Éva.

    Gondoskodni kell az ágynyugalomról és a megfelelő folyadékpótlásról is. Csak a jól „hidratált” beteg szervezete képes szövődmények nélkül legyőzni a vírusfertőzést.

    A mononukleózis kezelése

    Ahogy a fentiekben is leírtuk, a mononukleózis egy autolimitált betegség, így a mononukleózis tünetei esetén, akármilyen súlyosak legyenek, nem alkalmaznak kezelést, a vírusos kórkép szabad lefolyású. A mononukleózis okozta herpeszszerű fekélyek felülfertőződése ellen az orvosunk antibiotikumos gyógyszeres kezelést írhat elő, a szövődmények elkerülése végett pedig rövid ideig kortikoszteroid is adható. A mononukleózis tünetei csillapíthatóak vény nélküli fájdalom- és lázcsillapítókkal, illetve a szájhigiéniánk támogatása céljából alkalmazhatunk klórhexidines, hidrogén-peroxidos öblögetést.

    Mononukleózis diéta

    A mononukleózis diéta egy egyszerű, könnyen betartható, májkímélő diéta. Lényege, hogy a mononukleózis diéta alatt tartózkodjon a kimondottan zsíros, fűszeres ételektől, fogyasszon minél több, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag zöldséget, gyümölcsöt, gyógyteát, illetve sok vizet.

    Megelőzhető-e a mononukleózis?

    A mononukleózis, habár láthatatlan, egy nagyon gyakori vírusos fertőzés. Védekezhetünk a mononukleózis ellen azzal, ha tartózkodunk attól, hogy másokkal közös poharat vagy más, a nyállal érintkező tárgyakat használunk, de alapvetően nem érdemes erőfeszítéseket tenni a mononukleózis elkerüléséért, hiszen a vírus bárhol, könnyen elkapható.

    Nem árt az óvatosság

    Annak ellenére, hogy a szakemberek enyhe lefolyásúnak tartják a mononukleózist, nem árt az óvatosság. Igaz, senkire nincs ráírva, hogy fertőz, és akiben egyszer már megjelent ez a vírus, „szunnyadó állapotban” meg is marad a szervezetében, vagyis őt magát nem fertőzi, de a nyála fertőz másokat. Semmiképpen nem tanácsos mások poharából inni, másnak a cigarettájába beleszippantani, és az általános higiéné betartása mindenképpen javasolt.

    Ritkán ugyan, de mint minden fertőzésnek, ennek is lehetnek szövődményei, ilyen például a szívizomgyulladás vagy különféle központi idegrendszeri zavar. A jelenleg forgalomban lévő vírusellenes készítmények hatástalanok a fertőzésre. Szteroid tartalmú gyógyszert csak igen indokolt esetben adnak az orvosok, főként a légzőnyálkahártya súlyos duzzanata esetén.

    Mivel egyszerű fizikális vizsgálat során nem mindig derül ki, hogy erről a fertőzésről van szó, legbiztosabb gyanú esetén a laborvizsgálat, hiszen a véráramban felszaporodott fehérvérsejtek mutatják ki legmegbízhatóbban, hogy mononukleózisról van szó.

    Vagyis a „jobb félni, mint megijedni” népi bölcsesség ebben az esetben is megszívlelendő jó tanács.

    Forrás: egeszsegkalauz.hu

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!