Evidencia, hogy a levegővétel nélkülözhetetlen az életben maradáshoz, éppen ezért kiemelt figyelmet igényel, ha valaki nem tud „rendesen” levegőt venni. Egészséges felnőttek percenként nagyjából 10-18 alkalommal vesznek levegőt (kisbabák esetében azonban a 40-45 lélegzetvétel is normálisnak számít). Ilyenkor nagy mennyiségű oxigéndús levegő kerül a tüdőbe, onnan pedig a vérkeringésbe, majd pedig a sejtekhez. Ha azonban a normálisnál gyorsabban és felületesebben veszünk levegőt, akkor csökken a gázcsere hatékonysága.
Mi állhat a szapora légzés hátterében?
A szakemberek szerint felnőttek esetében túlságosan szaporának számít a légzés, ha percenként több mint húsz alkalommal vesz valaki levegőt. Ezt a jelenséget tachypneának nevezik, és számos betegség állhat a kialakulásának hátterében. A szapora lélegzetvétel önmagában is problémát jelent, de mindenképpen ki kell vizsgáltatni, mert súlyos, akár életveszélyes betegségekre is utalhat, melyeket kezelni kell!HIRDETÉS
Az asztma egyik legjellegzetesebb tünete a légzés felgyorsulása és felületessé válása, melyet köhögés, mellkasi fájdalom, nyomásérzés és sípoló hang kísér. Ez a betegség tulajdonképpen a tüdő krónikus gyulladásával jár együtt, melynek következtében a légutak beszűkülnek, így a levegővétel rendkívül nehézzé válik. Az asztma súlyos betegség és rendszeres orvosi kontrollvizsgálatokat, gyógyszeres kezelést igényel.
A tüdőgyulladásnak is lehet tünete a felgyorsult légzés. A tüdőgyulladás lehet vírusos, bakteriális vagy gombás eredetű, és lázzal, fáradékonysággal, gyengeséggel, köhögéssel és étvágytalansággal együtt jelentkezik. A tüdőgyulladás életveszélyes is lehet, például a kisgyermekek, az idősebbek vagy a legyengült immunrendszerűek esetében, és a beteg akár kórházi kezelésre is szorulhat. A tüdőgyulladás mellett más gyulladásos légúti betegségek is szapora lélegzetvétellel járhatnak együtt. Ezek közé tartozik például a bronchitis és bronchiolitis.
Pszichés oka is lehet a kapkodó levegővételnek
Nemcsak a légutakat érintő problémák okozhatnak szapora lélegzetvételt, hanem például a szorongás, a stressz, illetve a pánikrohamok is. A pánikroham esetén az érintettre rendkívüli (halál)félelem törhet rá, melyet kiválthatnak különböző ingerek (ezeknek azonban nem kell túl erősnek lennie), de véletlenszerűen is jelentkezhet. A pánikroham tünetei között találhatjuk a felgyorsult szívverést, a hányingert, a zsibbadást, a látástér beszűkülését vagy egyéb látászavarokat, a remegést, a légszomjat, a szédülést és a hőhullámokat is. A pánikroham jellegzetessége, hogy nagyon hirtelen alakul ki és gyorsan jut el a tetőpontjára. A roham hossza néhány perctől több óráig is tarthat. A pánikrohammal összefüggő szapora lélegzetvétel kezelésénél nem a tüdő, illetve a légutak vannak a figyelem középpontjában, hanem a psziché – vagyis elsősorban a lelket kell gyógyítani.
Forrás: egeszsegkalauz.hu
Ez is érdekelheti:
Mentális vagy fizikai egészség: melyik a fontosabb? – Életmódcentrum (eletmodcentrum.hu)
