A vastagbélrák diagnosztikus vizsgálatai, tesztek
A vastagbélrák viszont ehhez képest túlságosan „magasan” helyezkedik el, tehát eszközös vizsgálatokkal érhető csak el, illetve egyéb tesztekkel lehet kimutatni.
1. Rejtett vér a székletben (FOBT)
A guajak nevű tesztanyag segítségével a székletben lévő igen kis mennyiségű, szabad szemmel nem látható vár is kimutatható. Bár a székletben lévő vér nem jelenti okvetlenül a vastagbélrák jelenlétét, a teszt legalább arra alkalmas, hogy a kiszűrt egyéneket tovább vizsgálják.
A vizsgálat maga nem költséges, és fájdalommal sem jár, de sajnos nem mindig pontos. Melyek a hibalehetőségek: nem biztos, hogy a vérzés pont a mintavétel időpontjában történik, így a polipok és a vastagbélrákok egy része felfedezetlen marad. Egyéb esetekben viszont akkor is kimutathatja a vér jelenIétét, ha annak más oka van.
2. Eszközös vizsgálatok: szigmoidoszkópia, kolonoszkópia
Mindkettő flexibilis, kamerával ellátott endoszkópos eszköz, és a vastagbél áttekintésére szolgál. A szigmoidoszkóp mintegy 60 cm hosszú, és a vastagbél nagyobb része vizsgálható vele. A teljes vastagbél átvizsgálására csak a kolonoszkóp alkalmas. Képes a magasan fekvő daganat megtalálására is.
Kolonoszkópia alkalmával biopszia, tehát szövetminta is vehető a bélfalból, az érintett bélszakaszról, a daganatsejtek kimutatása céljából. Kolonoszkópiát terápiás céllal is végezhetnek, a vastagbél polipok eltávolítására.
A vizsgálatokat komolyabb előkészület előzi meg: beöntéssel a bélben lévő székletet el kell távolítani, és a beteg a vizsgálatot megelőzően 1-2 nappal már csak turmixolt ételeket és folyadékot fogyaszthat. Az egyéb betegségek kezelésére való gyógyszereit szedheti. (kivéve vaskészítmények, véralvadásgátlók).
3. Irrigoszkópia, kettős kontrasztanyagos vastagbélröntgen vizsgálat (DCBE)
A báriumtartalmú kontrasztanyag beöntés formában való bevitelével (az egyébként röntgenárnyékot nem adó) bél fala leképezhető. A bárium és a levegő együttes bejuttatásával a bél redőzetek kissé eltávolodnak, és a felvételen mindez jól látható. A bélfalon kimutatott eltérések vastagbélrákot is jelezhetnek. A DCBE vizsgálat alatt, ellentétben a kolonoszkópiával nem lehet szövetmintát venni. Miután a végbél alsó szakasza ezzel a módszerrel nem jól láttatható, célszerű szigmoidoszkópiával kombinálni.
4. Újabb technikák
Néhány újabb technika áll kipróbálás alatt, amelyek kevésbé invazívak, pontosabbak, jobban tolerálhatóak, de még további finomítása szorulnak. Ilyen a virtuális kolonoszkópia, amely nem invazív, hiszen CT felvételek alapján számítógépes program készít 3D-s képeket a vastagbél belsejének reprodukálásával, és e módszerrel az egészen apró eltérések is láthatóvá tehetőek. Az ún. immunhisztokémiai rejtett vérvizsgálat (FOBT) komplex antitest-reakció, mely kimutatja a hemoglobin jelenlétét. Ez a teszt jóval specifikusabb a már leírt guajak-tesztnél.
Végül, a molekuláris markerekkel végzett széklet-szűrési teszt a DNS-mutációk felkutatását szolgálja, melyek pl. vastagbélrákban is előfordulhatnak, valamint a rákmegelőző állapotnak számító polipokban is.
Ajánlások a vastagbélrák szűrővizsgálatokhoz
Az amerikai ajánlások néhány pontját mutatjuk be. Az ajánlásokat az ACS (American Cancer Society) állította össze.
Átlagos kockázat: ha nincsen ismert kockázati tényező, akkor 50 éves kor körül érdemes megkezdeni a szűréseket.
Emelkedett kockázat: a kockázat a normális populációnak kb. kétszerese: pl.: adenomatózus polipok a vastagbélben, korábban fennállt vastagbélrák, amely műtét útján sikeresen gyógyultnak lett minősítve, a vastagbélrák ismert családi halmozódása.
Az adenomatózus polipokat kolonoszkópiás úton el kell távolítani. Méretük, számuk, és típusuk meghatározza, mikor kell majd ismételni a beavatkozást. A gyógyító célú vastagbélszakasz-eltávolítást követően, 1 éven belül el kell végezni a kolonoszkópiát. Ha ez normális eredménnyel zárul, akkor 3 év múlva, ha ismét normális, újabb 3 év múlva, majd 5 év múlva kell megismételni azt.
A családi halmozódás elsőfokú rokonság esetére értendő, tehát anya, apa, testvér, gyermek. A kockázat tovább nő, ha az elsőfokú rokon vastagbélrákja, vagy adenomatózus polipja 60 éves kor alatt került diagnosztizálásra.
Magas kockázat: az átlagos kockázat kétszeresét meghaladó mértékű kockázat esetén áll fenn. Ez lehet gyulladásos bélbetegség, vagy örökletes szindróma következtében kialakuló vastagbélrák. A gyulladásos bélbetegségek esetén, főleg ha majdnem az egész colon érintett, a vastagbélrák kockázata jelentősen nagyobb, a tünetek megjelenését követő 8. év körül. Ekkor kell elvégezni a kolonoszkópiát, és a mintavételt is egyben.
Forrás: egeszsegkalauz.hu
