2024. április 20. szombat
More

    Szívdaganatra utalhat, ha a következő tünetek fekvő helyzetben megszűnnek 2. rész

    A tünetek attól függnek, hogy melyik ér záródik el

    Az agyban elzáródó ér agylágyulást okoz. A tüdőben elzáródott ér fájdalmat és vérköpést okozhat. A mixóma tünetei többnyire nem-specifikusak, de legtöbbször nem is okoz tüneteket, ezért számos esetben véletlenül fedezik fel. A mixómákra utaló tünetek lehet

    • a láz,
    • a súlyvesztés,
    • a hideg hőmérséklet hatásának kitett kéz- és lábujjak hűvössé és fájdalmassá válása (Raynaud-jelenség),
    • a vérszegénység,
    • az alacsony vérlemezkeszám (mivel a vérlemezkék a véralvadásban felhasználódnak)
    • és az egyéb, súlyos fertőzésre utaló tünetek. 

    A heidelbergi Egyetemi Kórházban 96 olyan beteg adatait elemezték ki visszamenőlegesen, akiket 10 éven belül kardiális mixómával operáltak. Marcin Szczechowiz a klinika szívsebésze szerint csak 70%-uknál tapasztaltak valamilyen tünetet. Lena Brendel még kisebb arányt tapasztalt a mainzi Egyetemi Kórházban szívtumorral operált 52 beteg esetén, akiknek mintegy fele nem mutatott tüneteket.

    A pácienseknél diszpnoé vagy anginás panaszok léphetnek fel, néha láz is, ami endokarditiszre utal, és részben csak utólag derül ki, hogy a legtöbb 60 év körüli beteg már átesett tranziens iszkémiás attakon (TIA), vagy stroke-on. A heidelbergi betegeknél összefüggést mutattak ki a szívtumorok és a különböző pajzsmirigy betegségek között: a 96-ból minden ötödik páciens anamnézisében hiper- vagy hipotireózist, illetve rosszindulatú pajzsmirigybetegséget találtak. Ennek okát egyelőre nem sikerült tisztázni.

    Egyéb elsődleges (primer) daganatok

    A kevésbé gyakori jóindulatú szívdaganatok, a fibrómák és a rabdomiómák közvetlenül a szív rostos szöveteiből és izomsejtjeiből fejlődhetnek ki.

    A rabdomiómák (a primer daganatok második leggyakrabban előforduló típusa) csecsemőkorban vagy gyermekkorban – általában egy ritka gyermekkori betegséghez, az ún. szklerózis tuberozához társulva – alakulnak ki. Egyéb elsődleges szívdaganatok, beleértve az elsődleges rosszindulatú daganatokat is, kifejezetten ritkák és nincs igazán jó kezelési lehetőségük.

    A szív ezen daganatos megbetegedéseivel a gyermekek általában nem élnek egy évnél tovább.

    Számos vizsgálati módszer használatos a szívdaganatok diagnózisában

    Gyakran echokardiográfiát (hanghullámok segítségével történik a struktúrák ki- mutatása) alkalmaznak a daganat kimutatására. A hanghullámok a mellkasfalon lévő vagy a nyelőcsőbe juttatott eszközből (transzözofageális echokardiográfia) érkeznek.

    A szívbe egy vénán keresztül katétert is fel lehet vezetni, amelyen át kontrasztanyagokat juttatnak be, és ez a röntgenképen a szívdaganatot körülrajzolja. Ez a vizsgálat azonban ritkán szükséges.

    A Komputertomográfia (CT) és mágneses rezonancia vizsgálat(MRI) szintén alkalmazható. Ha a tumort megtalálták, speciális katéterrel kis minta vehető belőle, ami arra szolgál, hogy megállapítsák a tumor fajtáját, és kiválasszák a megfelelő kezelési módot.

    • A jóindulatú, egy részből álló elsődleges szívtumor általában műtéttel eltávolítható, és ezzel a beteg rendszerint meggyógyul.
    • Nem történik azonban sebészi beavatkozás, ha az elsődleges tumor több részből áll, vagy a tumor olyan nagy, hogy nem lehet eltávolítani.
    • Az elsődleges és másodlagos rosszindulatú szívdaganatok nem kezelhetők, csak az általuk okozott tünetek gyógyíthatók.

    Forrás: egeszsegkalauz.hu

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!