A betegség megjelenésében döntő szerepet játszanak a környezeti faktorok.
Radioaktív sugárzás
Az atomkorszak legnagyobb környezeti radioaktív károsodása 1986-ban Csernobilban történt. Az erőmű felrobbanás százezrek károsodtak és több ezren haltak meg, illetve szenvedtek életre szóló károsodást. A sok orvosi vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy főleg a gyermekek között nőtt meg a pajzsmirigy rákos betegek száma. A 2011-es Fukushimaban lévő erőmű katasztrófa is szörnyű volt, de méreteiben és következményeiben jelentősen kisebb az előbbinél. Viszonylag kevésbé ismert az, hogy a túl sok röntgen vizsgálat is fokozott veszélyt jelent. Nemzetközi tanulmányok bizonyították, hogy a fogászati asszisztensek, a gyakran és sokszor ismételten vizsgált egyének között gyakoribb a pajzsmirigybetegség.
Fertőzések
Nem új kutatási eredmény, de az utóbb években bizonyították, hogy egyes egyre elterjedtebb vírusok (Epstein-Barr, Humán Herpes virus, Coxsackie virusok), továbbá bizonyos baktériumok a betegség kiváltásában fontos szerepet töltenek be. Ki kell emelnem a Yersinia enterocolitica baktériumot, amely fertőzés (rendszerint hasmenést okoz) után a Hashimoto-thyreoiditis 14-szer gyakoribb!
Ma már a pontos mechanizmusról is egyre többet tudunk. A lényeg az, hogy ezek a fertőzések látszólag „nyom nélkül” gyógyulnak és néhány hónap múlva (főleg aktiváló környezeti tényezők hatására) elkezdődik, majd tovább terjed a betegség. Ezek az úúgynevezett „második betegség kategóriába” tartoznak. Az idősebbek még emlékezhetnek a reumás lázra, amely torokgyulladás (Streptoccosus fertőzés) után alakult ki. A betegség valóban magas lázzal, fájdalmas ízületi gyulladással járt, azonban az 1-2 héten belül megfelelő kezeléssel gyógyult. A fertőzés azonban elindított egy olyan autoimmun folyamatot, amely a szívbillentyűk súlyos károsodásához vezetett. A fentebb említett kórokozók ehhez hasonló módon képesek hasmenést, ízületi gyulladást, torokfájást, náthás tüneteket kiváltani. Ezek a tünetek elmúlnak, látszólag a beteg teljesen gyógyult és néhány hónap múlva már a pajzsmirigybetegség jellemző tüneteit lehet rajtuk felismeri.
Dohányzás
Nagyon sok káros hatása mellett a cigarettáról egyértelműen bizonyították, hogy növeli a strúmát, fokozza és súlyosbítja a gyulladást, a Basedow-kóros betegekben pedig jelentős mértékben segíti elő a súlyos szemtünetek kialakulását és romlását.
Stressz
Életünk velejárói azok a lelki folyamatok, amelyeket a stressz fogalomba sorolunk, jóllehet a stressz az eredeti orvosi értelmezésben nem mindig káros fogalom. A hétköznapi életben azonban a lelki kimerültséggel, frusztrációval azonos fogalmak, amelyek során nagy mennyiségben szabadulnak fel stressz hormonok és indítják el azokat a kóros immunológiai folyamatokat, amelyek betegségekhez vezethetnek.
Ma már azt is tudjuk, hogy a stressz hatására stressz fehérjék képződnek, amelyeknek az autoimmun folyamatok létrejöttében lényeges szerepük lehet. A stresszt az alábbi tünetekről ismerhetjük fel: nyak, illetve fejfájás, szívdobogásérzés, izzadékonyság, hízás, álmatlanság, a koncentráló képesség csökkenése, gyengeség, gombócérzés a torokban és szájszáradás is jelentkezhet.
Pajzsmirigybetegség: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A prevenciónak több szintje van. Társadalmi szinten fontos a környezet, az élelmiszerek és a víz védelme. A környezettudatos nevelés, programok az óvodában, iskolában, munkahelyen. Egyéni szinten ismerni kellene a családban előforduló, örökletes betegségeket és ilyenkor különösen odafigyelni a megelőzésre – gyakran a gyermek megbetegedésekor derül ki, hogy az édesanyjának is pajzsmirigygyulladása, göbe van.
Fontos lenne továbbá a tudatos étkezés, a kémiai ártalmak minimálisra csökkentése, a gyógyszerek szedésekor azok esetleges mellékhatásaira figyelni, valamint a fertőzésekkel szemben a higiénés rendszabályok betartása.
Forrás: egeszsegkalauz.hu
