– Az első osztályban a gyerekek a változatos egyéni fejlettségi szintjük miatt az elvárásokhoz viszonyítva lemaradást mutathatnak. Ezeknek a viszonylagos lemaradásoknak a mértéke az egyénre szabott differenciált foglalkozásokkal csökkenthetőek. Ezzel biztosítva azt, hogy az érintett gyerekek a következő években együtt haladhassanak a társaikkal – fogalmazott a Családbarát Magyarország Központ projektigazgató helyettese a Duna tv-ben.
– Nagy változás a gyerekek életében, amikor iskolába kerülnek és 45 perces tanórákon kell részt venniük. A gyerekek ebben a korban még legfeljebb csak 20-22 percet bírnak ki egyhelyben ülve, figyelve – mondta dr. Kereki Judit a Család-Barát műsorban.
A szakember hozzátette: az iskolában a tanítóknak figyelembe kell venniük a gyerekek különböző képességeit, fejlettségi szintjét, és hogy ebben a korban a kicsiknek még sokat kell mozogniuk.
– Előfordul, hogy nem is a gyerekek képességeivel vagy készségeivel van baj, hanem azzal, hogy az iskola nem alkalmazkodik megfelelően a fejlettségi szintjükhöz, mindegyikükkel szemben ugyanazt az elvárást támasztja – véli dr. Kereki Judit.
A szakember szerint kissé lassabban, fokozatosabban kellene bevezetni az iskolai közegbe a gyerekeket.
– Az első osztályban a gyerekek a változatos egyéni fejlettségi szintjük miatt az elvárásokhoz viszonyítva lemaradást mutathatnak. Ezeknek a viszonylagos lemaradásoknak a mértéke az egyénre szabott differenciált foglalkozásokkal csökkenthetőek. Ezzel biztosítva azt, hogy az érintett gyerekek a következő években együtt haladhassanak a társaikkal.
Kiemelte, hogy az elsősöknél az év kezdésnél logopédus vagy fejlesztőpedagógus nézi meg a gyermekeket, vannak-e esetleges elmaradásaik. Felismert problémák esetén segítséget tudnak neki nyújtani, illetve súlyosabb elmaradás vagy annak gyanúja esetén továbbirányítják a megfelelő vizsgálatok elvégzése céljából.
Dr. Kereki Judit elmondta, hogy egyfelől az iskolában végeznek szűréseket a szakemberek, és ha szükséges, akkor javasolják a pedagógiai szakszolgálat felkeresését, ahol a tanulási nehézséget vagy zavart megállapítják vagy kizárják. Másrészt, maga a szülő is fordulhat a pedagógiai szakszolgálathoz, ha úgy érzi, hogy gyermekének segítségre van szüksége.
Az otthontanulással kapcsolatban ez a véleménye a szakértőnek.
– Azt javaslom, hogy a szülő maradjon szülő, és ne legyen tanítója a gyermekének, mert ez általában ronthat a kettejük kapcsolatán. A szabadidejükben inkább mozogjanak, kiránduljanak és játsszanak együtt a gyermekükkel. De ha mégis muszáj otthon segíteniük a tanulásban, akkor figyeljenek arra, hogy közvetlenül az iskola után pihenjen, mozogjon egy kicsit a gyermek, csak utána kezdjenek neki a tanulásnak, és közben rendszeresen tartsanak szünetet – tanácsolta a Családbarát Magyarország Központ projektszakmai igazgató-helyettese .
Forrás: csalad.hu
