Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkalmi pulzus kiugrásokat sem szabad félvállról venni.
Amikor hirtelen kiugrik a pulzus
A szívverés, mint folyamat működtetéséért többek közt a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek a felelősek. Amikor ezek az izomsejtek jelzést kapnak az agytól, hogy „nagyobb sebességre kell kapcsolnia” a szívnek, azonnal mozgásba lendülnek. A munkájuk eredménye, hogy a szív többször fog összehúzódni percenként, vagyis emelkedik a pulzus.
De mi az a helyzet, ami miatt az agy úgy dönt, hogy keményebb munkára kell bírni a szívet? Az oxigénszükséglet növekedése. Vagyis, ha azt tapasztaljuk, hogy hirtelen megemelkedik a pulzusunk, annak minden bizonnyal oka van.
Heves szívverés 6 gyakori oka
1. Fizikai aktivitás, sport
Nyilvánvaló, hogy ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy nem csak a valódi sporttevékenység emelheti meg a pulzust, hiszen egy szívelégtelenséggel élő betegnek már akár egy emeletnyi lépcsőzés is igen intenzív mozgásnak számíthat.
2. Cukor, finomított szénhidrát fogyasztása
A túl sok cukor és szénhidrát fogyasztása felgyorsíthatja a pulzust, még az olyan „ártatlannak” látszó ételek is okozhatnak szívdobogást, mint a kukoricapehely, a vajas pattogatott kukorica. A finomított szénhidrát által beindított inzulinválasz ugyanis a kiválasztó szervek és a belső elválasztású mirigyek harmonikus működését is összezavarja. Megemelkedik az adrenalinszint, ami tovább emeli a pulzust.
3. Alkoholfogyasztás
Az alkohol mindenképpen hat a szívre, már csak a magas cukortartalma is elég ahhoz, hogy felpörgesse a szívműködést. Ráadásul német kutatók szerint a véralkoholszint emelkedésével együtt nő a szívritmuszavar kockázata is.
4. Érzelmi stresszhelyzet
Nem véletlenül szokták javasolni egy rossz vagy felkavaró hír átadásánál, hogy üljön le az érintett. Egy hirtelen ijedtség vagy éppen egy lelkesedést kiváltó esemény hatására ugyanis beindul a gyors stresszreakció, aminek részeként többek közt emelkedik a pulzus, akár rosszullétet is okozva.
5. Gyógyszerek és drogok
Bizonyos gyógyszerek (főként diétás tabletták, az orrnyálkahártya duzzanatát csökkentő szerek, asztmás inhalátorok) és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsíthatják a pulzust.
6. Hormonális változások
A hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket.
Vérnyomáscsökkentő: egyáltalán nem mindegy, hogy reggel vagy este vesszük-e be – olvasson tovább!
Szapora pulzust okozó betegségek
„A kivizsgálásra mindenképpen sort kell keríteni, ha a pulzus kiugrását egynél többször tapasztaljunk, és nem tudjuk nyilvánvaló okhoz kötni azt. Fontos megtudni, nem húzódik-e meg betegség a háttérben” – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. –
Okozhat emelkedést:
- vashiányos vérszegénység
- egyes szívbillentyűt, szívet érintő problémák,
- pajzsmirigy eltérés
- komoly vérzés vagy egyes szervek súlyos betegségei.
Éppen ezért a kivizsgálásnak elsősorban a háttérben meghúzódó okokat kell világossá tennie, hiszen csak így tudhatjuk, hogy „csak” a pulzust kell csökkentenünk, vagy az ezt kiváltó okot is kezelnünk kell. Senkinek sem ajánlott, hogy saját maga válasszon magának pulzust szabályozó szert, esetleg a szomszéd ajánlására, hiszen a biztonságos kezelésnél minden körülményt figyelembe kell venni, erre pedig csak az orvos van felkészülve.
Forrás: Egészségkalauz/kardioközpont
