2022. december 6. kedd
More

    Kolonoszkópia: életet menthet!

    A vastagbéldaganat az egyik leggyakoribb és leghalálosabb rákfajta. A betegség megelőzésére gyakran használják a kolonoszkópiát, azaz a vastagbéltükrözést. Egy tanulmány azonban most arra jutott, hogy a módszer nem elég hatékony. A váratlan eredmény heves szakmai ellenkezést váltott ki. De kinek van igaza?

    A New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóiratban a napokban jelent meg egy kiterjedt európai tanulmány ismertetése. Az eredmények első ránézésre megkérdőjelezik, hogy a kolonoszkópia valóban hatásos volna a vastagbélrák felismerésében, megelőzésében. Különösen az Egyesült Államokban – ahol a betegség vezető halálok és a vastagbéltükrözés az általános szűrési eljárás – váltottak ki igen heves sajtóvisszhangot a megállapítások. A szópárbaj közben azonban lehet, hogy mindenki ugyanazt mondja, csak máshogyan érti?

    A vastagbéltükrözés a rákszűrés széles körben elfogadott és ajánlott eljárása. Egy optikai eszközt juttatnak a bélbe, hogy megkeressék a potenciálisan rákos daganatokat, vagy azok előfutárait, az úgynevezett polipokat, és kivágják azokat. Néha ezek a lassan növekvő polipok – vagy adenómák – rákká alakulnak, így az eljárás azáltal, hogy rendszeresen feltárja és eltávolítja a veszélyes kinövéseket, egyszerre szolgál rákszűrőeszközként és a daganat növekedését megakadályozó beavatkozásként is. A kolonoszkópia fontosságát több alapos, hosszú időtartamot átfogó kutatás is kimutatta. Egy 2018-as tanulmány például kétharmados csökkenést állapított meg a rákos halálesetek számában azok körében, akik részt vettek a szűrővizsgálaton.

    A vizsgálat akkor működik, ha a beteg el is megy rá

    Ezzel szemben a NEJM tanulmányának (NordICC) legfontosabb eredményei szerint Európában mindössze 18 százalékkal csökkent a vastagbélrákos megbetegedések száma a több ezer férfi és nő körében, akiket „meghívtak” kolonoszkópiára. Néhány médiabeszámoló rámutatott, a halálesetek számának csökkenése túl kicsi volt ahhoz, hogy statisztikailag szignifikánsnak lehessen tekinteni. Ez rögtön felveti, hogy amennyiben igaz, akkor felesleges kitenni magunkat a szűrővizsgálat kellemetlenségeinek. Csakhogy ez korántsem ilyen egyszerű.

    Ha távolabbról nézzük a vastagbéldaganatok szűrését, máris árnyaltabbá válik a kép. Először is kiderült, hogy a kutatásba „meghívottak” több mint fele nem élt ezzel a lehetőséggel, és soha nem vetette alá magát az eljárásnak. Erre reagálva közölte Bret Petersen, a Mayo Klinika gasztroenterológusa, az egyik legismertebb amerikai specialista az amerikai NPR közszolgálati csatornával azt a megállapítást, hogy „a kolonoszkópia csak akkor működik, ha a beteg el is megy rá”. Petersen szerint fontos az olyan emberek körében mért eredményekre összpontosítani, akik valóban alávetették magukat az eljárásnak. Ezek a páciensek a résztvevők mintegy 42 százalékát teszik ki, akik valamennyien európai országokban, köztük Norvégiában és Lengyelországban éltek.

    Ebben a csoportban a vastagbélrák kialakulásának kockázata körülbelül 31 százalékkal csökkent, és a halálozás is jelentős mértékben, körülbelül 50 százalékkal lett kevesebb. Petersen ezért visszautasítja azt a felvetést, hogy a most közzétett tanulmány megkérdőjelezi a kolonoszkópia hatékonyságát. „Éppen ellenkezőleg, úgy gondolom, hogy nincs olyan adatunk ebből a tanulmányból, amely azt mutatná, hogy az eljárás kevésbé értékes. A ma elérhető tanulmányok alapján a kolonoszkópia még mindig a legfontosabb vizsgálat a vastagbélrák felismerésében és megelőzésében” – jelentette ki.

    Az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) is megszólalt a tanulmány miatt. „Nehéz megítélni egy szűrővizsgálat hatékonyságát, ha azt a vizsgálatban résztvevők többsége nem végeztette el” – fogalmazott Dr. William Dahut, az ACS tudományos főmunkatársa. Kiemelte, hogy a kockázat 31 százalékkal csökkent azok körében, akiknél elvégezték a szűrést. Az ACS szerint azt is fontos figyelembe venni, hogy a vizsgálatban résztvevők valamikor 2009 és 2014 között estek át a szűrésen, tehát néhányuknál nyolc évvel ezelőtt végeztek kolonoszkópiát. „Ez az eredmény rámutat a folyamatos szűrés értékére. A polipoktól a rákos megbetegedésen át a halálozásig eltelt idő szinte mindig több ennél. Ezért sokkal hosszabb nyomonkövetésre van szükség” – zárult az ACS közleménye. Idővel ugyanis a rák vagy a halálozás csökkenése nagyobb lehet. Egyes orvosok arra is rámutattak, hogy az endoszkópos módszerek sokat javultak 2009-hez képest, amikor az európai vizsgálat elkezdődött.

    A polipok felismerési aránya sokkal magasabb most, mint 10-15 évvel ezelőtt volt, és az orvosok képességei is jobbak a polipok felismerésében és eltávolításában. Tehát, ha most kezdődne egy vizsgálat, az előny, amit várnánk, nagyobb lenne” – állítja Douglas Corley, a Kaiser Permanente egészségszolgáltató kutatója és gasztroenterológusa. Ennek hátterében az áll, hogy ma már jobbak a berendezések, és az előkészítési módszerek is javultak (a pácienseknek koplalniuk kell, és egy speciálisan összeállított hashajtó italt kell inniuk, hogy kitisztuljon a tápcsatorna az eljárás előtt).

    Forrás: hazipatika.com

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!