Hangulatunkat számos tényező nagyban befolyásolhatja egyik napról a másikra. Egy szívből jövő öleléstől melegnek és elmosódottnak érezhetjük magunkat, de ha reggel először kigurulunk az ágyból, az éppen az ellenkezőjét eredményezheti. Akár fiziológiás, akár körülményes, a hangulatunkat befolyásoló különféle tényezők közül tudtad, hogy az alvás is ezek közé tartozik?
A Berni Egyetem kutatói által 2022-ben végzett tanulmány olyan bizonyítékokat talált, amelyek megerősítik, hogy az alvás mennyire kritikus a mentális egészségünk szempontjából. A kutatás kimutatta, hogy alvás közben az agy ezt az időt a pozitív érzelmek feldolgozására és tárolására használja, miközben korlátozza a negatív érzelmek tárolását. Megfelelő alvás nélkül azonban nem adunk időt agyunknak e fontos funkció végrehajtásához. Valójában az US Centers for Disease Control and Prevention (CDC) jelentése szerint minden harmadik 18 és 60 év közötti felnőtt nem alszik rendszeresen ajánlott hét órát éjszakánként, ami növelheti az ismétlődő mentális zavarok kockázatát.
Bár könnyű azt gondolni, hogy nem árt egy elveszett éjszakai alvás ide vagy oda, egy 2021 -es, az npj Digital Medicine-ben megjelent tanulmány szerint a rendszertelen alvási ütemterv rövid távon és hosszú távon is hatással lehet hangulatunkra.
Alvás és mentális egészség
A kutatók több mint 2100 egészségügyi szakember alvási szokásait vizsgálták meg tartózkodásuk első évében (a ScienceDaily segítségével). Az adatokból kiderült, hogy az inkonzisztens alvási ütemezésű résztvevők, valamint azok, akik későig maradtak fenn vagy a legkevesebbet aludtak éjszaka, mind alacsonyabbnak ítélték hangulatukat, és magasabb pontszámot értek el a depressziós tünetek tekintetében.
Az elégtelen mennyiségű alvás különösen erős hatással lehet a serdülők hangulatára. Egy 2017-es tanulmány kutatói több mint 30, 11 és 15 év közötti résztvevőt vontak be (a ScienceDaily-n keresztül). A résztvevők két különböző alvási ütemezésen estek át. Az egyik csoportban a résztvevők minden éjjel 10 órát aludtak két napon át, míg a másik csoport csak négy órát aludt éjszakánként. Egy héttel később mindegyik csoport az ellenkező alvási ütemtervet kapta.
Az alváshiányos csoportban a hangulatváltozásokat saját bevallású adatok és agyi képalkotó technológia segítségével figyelték meg. Megállapították, hogy az alváshiány csökkenti az agyi régió aktivitását, amely a jutalomalapú feladatok elvégzéséhez szükséges motivációért felelős. Azok a résztvevők, akiknek alacsonyabb aktivitása volt ebben az agyi régióban, nagyobb valószínűséggel számoltak be a depresszió tüneteiről. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a nem megfelelő alvás fogékonyabbá teheti a tinédzsereket hangulati zavarokra, függőségre és kockázatvállaló magatartásra.
