2022. szeptember 27. kedd
More

    Mi okozza az álmatlanságot és hogyan kezeljük? – 2. rész

    Az alvászavarral jellemezhető álmatlanság gyakori egészségi állapot, amely az alvás minőségével és mennyiségével való elégedetlenséghez vezet. Az álmatlanság különbözik a célzott alvásmegvonástól, mivel az álmatlanságban szenvedő emberek nem csak aludni akarnak, hanem akár meg is próbálhatják kierőszakolni az alvást.

    Ajánló   Mi okozza az álmatlanságot és hogyan kezeljük? – 1. rész


    Álmatlanságként jelentkező alvászavarok

    Továbbra is kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy az álmatlanság miért jelentkezik más egészségügyi állapotok tüneteként. Néhány gyakori alvászavar, amely gyakran álmatlanságként jelentkezik, a nyugtalan láb szindróma (RLS), a cirkadián ritmuszavarok és az alvási apnoe.

    Az RLS gyakori betegség, előfordulási gyakorisága körülbelül 10%. Ez az állapot leggyakrabban idősebb korúaknál, nőknél, terhesség alatt és krónikus betegségben szenvedőknél figyelhető meg.

    Az RLS-betegek az általános népességhez képest kétszer-háromszor nagyobb arányban számoltak be elalvási nehézségekről. A periodikus végtagmozgások (PLMS) ugyanolyan gyakorisággal fordulnak elő, mint az RLS, és az elalvás során is nehézséget okoznak.

    A cirkadián ritmuszavarokra jellemző, hogy a 24 órás nap folyamán időnként álmosságot éreznek, és a nap más, a társadalmi normától eltérő időszakaiban túl éberek.

    A késleltetett alvási fázis szindróma (DSPS) a cirkadián ritmuszavar egy olyan típusa, amelyben az emberek másokhoz képest későn fekszenek le és későn ébrednek. A DSPS összefügg a dohányzás, a koffeinfogyasztás, az alkoholfogyasztás, a depresszió és a figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar (ADHD) magasabb arányával. Más gyakori cirkadián ritmuszavarok közé tartozik a nem 24 órás cirkadián ritmuszavar és az előrehaladott fázisú alvás szindróma (ASPS).

    Az obstruktív alvási apnoe (OSA) álmatlanságként jelentkezhet az alvás közötti rövid ébredési időszakok miatt. Az OSA az álmatlanság bizonyos fajtáival, például pszichofiziológiai álmatlansággal is együtt járhat.

    Az OSA meglehetősen gyakori az általános népesség körében, és többnyire olyan krónikus állapotokhoz társul, mint az elhízás és a magas vérnyomás, amelynek kockázata az életkor és a testtömegindex (BMI) növekedésével nő. A centrális alvási apnoe (CSA) álmatlanságként is jelentkezhet; előfordulása azonban nem teljesen ismert az általános populációban.

    Az OSA és a CSA egyazon betegnél is előfordulhat. A CSA azonban problémává válhat az OSA folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP) kezelését követően, ha ugyanannál a betegnél jelentkezik.

    Az álmatlanság értékelése

    A beteg kórtörténetének megértése fontos az álmatlanság értékeléséhez. Az álmatlanság súlyosságára, az OSA kockázatára, az RLS-re és a kronotípusra vonatkozó kérdőíveket gyakran használják az alvásgyógyászati kutatásban és gyakorlatban. Az RLS, a cirkadián ritmuszavar és az alvási apnoe jellemzőit is meg kell vizsgálni.

    A laboratóriumi munka, a fizikális vizsgálat és az alvásvizsgálat nem különösebben hasznos az álmatlanság felmérésében. Bizonyos esetekben azonban a poliszomnográfia (PSG) hasznos lehet az álmatlanság értékelésében, például ha PLMS vagy alvási apnoe gyanúja merül fel, vagy ha a betegek kórtörténetében cirkadián ritmuszavar szerepel.

    Kezelés

    A Ramelteon egy melatoninreceptor-agonista, amely az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által az álmatlanság kezelésére kapott engedélyt. A benzodiazepin (BDZ) receptor agonisták, amelyeket Z-gyógyszereknek is neveznek, szintén hasznosak az akut és krónikus álmatlanság kezelésében.

    Az alváshigiénia fontos nem farmakológiai beavatkozás, amely segíthet az álmatlanságban szenvedőknek. Az álmatlanság kognitív viselkedésterápiája (CBT-I) szintén hatásosnak bizonyult az álmatlanság komorbid, elsődleges álmatlanságban és kondicionált álmatlanságban szenvedők esetében. A CBT-I valójában hatékonyabb, mint az alvásmeditáció és a relaxációs terápia.

    A dopa-agonisták vagy a(2)d ligandumok szintén hatékonyak az RLS vagy a PMLS kezelésében. Az alvási apnoe a légúti elzáródás csökkentésével kezelhető, a standard kezelés a kétlégúti pozitív légúti nyomás vagy a folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP).

    A hanyattfekvő alvási pozíció elkerülése szintén segíthet az alvási apnoe csökkentésében. Az alvási apnoe krónikus eseteiben műtétre van szükség az akadályozó szövetek eltávolítására.

    A cirkadián ritmuszavarokat négyféle megközelítéssel lehet kezelni, amely magában foglalja az elvárások kezelését, a kronoterápiát, a fényterápiát és a melatonin-pótlást.

    Következtetések

    Az álmatlanság széles körben elterjedt betegség, amely világszerte érinti az embereket. Ennek az állapotnak a súlyossága emberenként eltérő, és leggyakrabban más egészségügyi állapotok mellett és az idősebb korosztály körében jelentkezik.

    A beteg kórtörténetét, valamint az egyéb alvászavarok meglétét pontosan fel kell mérni ahhoz, hogy az álmatlanságot egyértelműen diagnosztizálni lehessen. Az álmatlanság kezelésének két leggyakoribb megközelítése az alváshigiénia fenntartása és a nyugtató gyógyszerek. Bizonyos életmódbeli változtatások szintén megelőzhetik az álmatlanság krónikus eseteit.

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!