Néhány csúnya gyom akár hasznunkra is válhat, mert számtalan értékes, terápiás tápanyagot és vitamint tartalmaz.

Ajánló   Vannak hasznos növények a kertben – te tudtad ezek pozitív hatásait? – 1. rész

Porcsin

A zsírporcsin az omega-3 zsírsavakban legnagyobb mennyiségben előforduló növény. Levelei sok vasat és C-vitamint tartalmaznak, sokan inkább nyersen fogyasztják, a savanyúság és a savanyú káposzta fűszerezésére. Tökéletesen bírja a fagyást.

A zúzott, préselt lé hasmenés, szívelégtelenség, húgyúti fertőzések, bőrbetegségek esetén használható. A gyökér eltávolításával kimchi készíthető belőle. Magjai esszenciális zsírsavat – linolénsavat – tartalmaznak.

Fehér libatop vagy libaparéj

Kertjeinkben és szántóinkban az egyik leggyakoribb gyomnövény. Fiatal levelei és őrölt magjai ehetők, régóta termesztik Észak-Indiában. Magas kalcium-, vas- és fehérjetartalma miatt a spenóthoz hasonlóan használható, de csak a 20-30 cm-es palántákban vagy a későbbi hajtásokban.

Salátákhoz és levesekhez is kiváló, bár valamivel tovább tart főzni, mint a spenótot. Összegyűjtött, szárított és őrölt magja a hajdinaliszthez hasonlóan a konyhában is felhasználható.

Szedéskor légy óvatos, mert a féreghajtó libatop különösen mérgező! Bár valóban használják a terápiában, csak szakember teheti meg. Tudtad, hogy ez a növény az Extasy partidrog egyik összetevője is?

Pásztortáska

Egy másik nagyon gyakori „gyomnövény” a pásztortáska. Tartalmaz flavonoidokat (aktív növényi összetevők antioxidáns tulajdonságokkal), vérzéscsillapító tulajdonságú peptideket, kálium- és kalcium-sókat, kolint (az idegrendszer és az agy működésében fontos szerepet játszó B-vitamin származék), tiramint (vérnyomás-növelő), a magvak, levelek és mindkét gyökér ehető.

Papsajt mályva vagy papsajt

A pásztormályva, közönséges mályva vagy egyszerűen csak pásztorsajt a mályva nembe tartozó növényfaj. Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos, és világszerte elterjed a gyomtársadalmakban. Zöldség- és gyógynövényként egyaránt használják, de a talaj nitráttartalmát a levelekben lehet dúsítani.

A gyökeréből készült tea enyhén zselészerű állagú, nyugtató és stresszoldó hatással bír az emésztő- és húgyszervekre. A többi felsorolt ​​gyomnövényhez hasonlóan a papsajt levelét érdemes fiatalon enni, és más zöldségekkel is helyettesíthetjük. A magtokok is ehetőek, és sok fehérjét tartalmaznak.

Lándzsás útifű vagy keskenylevelű útifű

Fő hatóanyaga a pterozin, de polifenolokat, mukopoliszacharidokat, C-vitamint, tanninokat, kovasavat, káliumot és cinket is tartalmaz. A növény remek gombaölő, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító, az összezúzott levelei rovarcsípés és kisebb égési sérülések esetén is használhatók.

Gyulladáscsökkentő és baktériumölő tulajdonságai miatt légúti gyulladásos megbetegedések esetén, köhögéscsillapító és köptető hatású.

Ragadós galaj

A ragadós galaj egy gyakori egynyári növény, amely domboldalakon, bokrokban, akácerdőkben és árkok partjain található. Glikozidokat, tanninokat és illóolajokat tartalmaz. Nagyon magas a C-vitamin tartalma. Gyógyításhoz júniusban és júliusban a talajból virágzó bimbókat kell gyűjteni.

A ragadós galaj legfontosabb feladata a mirigyrendszer védelme. Alulműködésre és pajzsmirigy-túlműködésre is jól működik. Teája nyugtató, altató, vérnyomáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, de vese-, máj- és hasnyálmirigy-bántalmak kezelésére is használható. Aktuális bőrbetegségek, pattanások, mitesszerek, kelések kezelésére. A növényekből készült pakolások leégésre és csípésre is jók. A hagyományos kínai gyógyászatban megfázás kezelésére és izzadás csökkentésére használják.

Parlagfű

A parlagfű hazánkban a gyomnövények közé tartozik: az állításokkal ellentétben nincs gyógyászati ​​értéke, de érzékenyítő hatása miatt sok ember életminőségét rontja és óriási gazdasági veszteségeket okoz. Hazánkban több százezerre tehető az allergiások száma, akiknek mintegy fele érzékeny a parlagfű pollenjére is.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói elsőként vizsgálják a tartós parlagfűhasználat ártalmait. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a parlagfüvet a világ 100 legnagyobb invazív, káros és veszélyes növénye közé sorolja. Mindazonáltal bimbóit egyre inkább szárítva vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére használják, nem veszélyes gyomnövénynek, hanem értékes gyógynövénynek titulálják.

A növény latin neve félrevezető lehet: Ambrosia artemisiifolia, mert a görög mitológiában az Ambrosia az istenek varázslatos itala. De az ókori görög istenekhez semmi köze. A gyomnövényt, amelyet körülbelül 100 évvel ezelőtt az Egyesült Államokból hoztak Európába, fontos allergénnek tartják, nevét Carl von Linné botanikusról kapta.

A kísérletek egyértelműen kimutatták a parlagfű agy- és vesekárosító hatását, valamint a toxicitás egyéb tüneteit.

Mégis megosztó növényré vált: szerepét a parlagfű védelmében először Lajos atya, lazari misszionárius – a modern természetgyógyászat úttörője Magyarországon – hirdette meg. Dr. Ágfelhalmy Botond „Párlatlan parlagcsoda” blogján a gyomnövényről olvashatsz: sokoldalúságát az is bizonyítja, hogy nem csak a férjszelídítő ízletes és frissítő tea, hanem a gyógyítók körében is egyre ismertebb böjtként, ill. hatékony csodaszer a haj növekedéséhez. Ez remek hír azoknak a kutyatartóknak, akiknek a kis kedvenceik bundája gyönyörűen fényes lesz a csodaszernek köszönhetően.