A demencia világszerte legalább 55 millió embert érint, és ez a szám évente körülbelül 10 millióval nő. Ez részben azért van, mert egyre tovább élünk, de a demencia nem az öregedés elkerülhetetlen velejárója. Vannak tehát módszerek arra, hogy csökkentsük a demencia kialakulásának kockázatát? Jelenleg sok kutatás foglalkozik az alvás lehetséges szerepével.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a demencia jelenleg a hetedik vezető halálozási ok az összes betegség között, és az idősek körében világszerte a rokkantság és a függőség egyik fő oka.
A WHO szerint mintegy 55 millió ember szenved demenciában, és 2050-re ez a szám várhatóan megközelíti a 140 milliót. A demenciában szenvedők 60-70%-a Alzheimer-kórban szenved.
A demencia elsősorban az időskor betegsége, bár a fiatalon kezdődő demencia – amikor a tünetek 65 éves kor előtt kezdődnek – az esetek körülbelül 9%-át teszi ki. A demencia azonban nem az öregedés elkerülhetetlen következménye.
A demenciának van genetikai összetevője is – ha közeli hozzátartozód demenciában szenved, ez növelheti a te kockázatodat is. Számos tanulmány azonban kimutatta, hogy még az örökletes kockázattal rendelkezők is csökkenthetik azt az egészséges táplálkozással, rendszeres testmozgással, valamint a dohányzás és a túl sok alkohol kerülésével.
Az egészséges életmód egyik része a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. Sok kutató mostanában összefüggéseket lát az alvás és a demencia között, ahogyan azt Dr. David Merrill, idősügyi pszichiáter és a Pacific Brain Health Center igazgatója a Pacific Neuroscience Institute at Providence Saint John’s Health Center Santa Monica-ban, Kalifornia államban elmondta.
„Az alvás olyan tényező, amely vagy védelmet nyújt, vagy kockázatot jelent a kognitív egészségre nézve. Az alvás kognitív egészségre gyakorolt hatása az egyén alvásának jellemzőitől függ, beleértve az alvás minőségét, mennyiségét, gyakoriságát és még a rendszerességét is”.
Mennyi ideig kell aludnunk?
„Nemcsak az agy egészsége, hanem az általános egészség érdekében is ajánlott, hogy az emberek éjszakánként 7-9 órát aludjanak minőségi alvással” – mondta Dr. Percy Griffin, az Alzheimer Társaság tudományos igazgatója.
Tehát a legtöbb ember számára az optimális mennyiség valahol 7 és 9 óra között van, de vajon az alváshiány kockázati tényező?
Dr. Anton Porsteinsson, a Rochesteri Egyetem Orvosi Központjának professzora és az Alzheimer-kór gondozási, kutatási és oktatási programjának (AD-CARE) igazgatója az MNT-nek elmondta, hogy ez lehet a helyzet.
Szerinte a nem megfelelő alvás időtartama növelheti a demencia kockázatát. Ez a mintázat még akkor is fennáll, ha az alvásmintákat évekkel vagy évtizedekkel az Alzheimer-kór klinikai megjelenése előtt vizsgáljuk.
Talán többet kellene aludnunk? A Bostoni Egyetem nagycsoportos tanulmánya szerint nem. A tanulmány szerint azoknál, akik rendszeresen több mint 9 órát aludtak éjszakánként, kétszer akkora volt a demencia kockázata, mint azoknál, akik 6 és 9 óra között aludtak. Emellett alacsonyabb volt az agytérfogatuk is.
Lehetséges azonban, hogy a túlzott alvás inkább a korai neuronális változások tünete volt, mint oka. A tanulmány kutatói szerint a hosszú alvásidő a demencia kockázatának előrejelzője lehet.
Az alvás minősége
A National Sleep Foundation a minőségi alvás négy fő jellemzőjét sorolja fel az optimális egészségügyi előnyök érdekében:
- elalvás a lefekvést követő 30 percen belül.
- legfeljebb egyszeri felébredés az éjszaka folyamán.
- legfeljebb 20 perc ébrenlét az éjszaka folyamán.
- az ágyban töltött idő legalább 85%-át alvással töltjük.
„Az alvászavarokban megfigyelhető megzavart, rossz minőségű alvás akut és krónikusan súlyosbodó változásokat okoz az agyban. Normális esetben egy jó éjszakai alvás szó szerint lehetővé teszi az agyműködés javítását és helyreállítását az előző nap elején tapasztalt szintre.” – mondta Dr. Merrill.
A minőségi alvás magában foglalja a nem gyors szemmozgású alvás (NREM) és a REM alvás időszakát. Ezek az éjszaka folyamán ciklikusan váltakoznak, és a legmélyebb alvás az NREM alvás egyik szakaszában következik be.
Egy tanulmány szerint a mély NREM alvás során az alacsony frekvenciájú agyhullámok megtisztítják az agyat az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó béta-amiloid és tau toxinoktól. Ezek az alacsony frekvenciájú agyhullámok impulzust adnak az agy-gerincvelői folyadéknak, amely elszállítja a toxinokat.
Ha az alvás zavart okoz, az agyhulladék, mint például a béta-amiloid és a tau, elkezdhetnek felhalmozódni, és végül az Alzheimer-kórra jellemző plakkok és csomók alakulhatnak ki. A béta-amiloid és a tau felhalmozódása 10-20 évvel azelőtt kezdődhet, hogy a demencia tünetei észlelhetővé válnának.
Dr. Porsteinsson kifejtette: „Ez megnyitja az agy-gerincvelői folyadék áramlását, amely kiöblíti az olyan mérgező melléktermékeket, mint a béta-amiloid 42 és a p-tau. Az agy az alvás során az egyensúlyát (homeosztázis) is visszaállítja. Az alvás minősége és az, hogy mennyi időt töltünk mélyalvásban, itt is számít”.
