A kávé javítja az emberi agy funkcionális összekapcsolódását, így az magasabb szintű hatékonysággal működik – állítja egy új kutatás. A korábbi kutatások, valamint az anekdotikus bizonyítékok gyakran a koffein stimuláló tulajdonságainak tulajdonították a kávé kognitív előnyeit. Ez a legújabb tanulmány azt állítja, hogy a kávéfogyasztás számos kognitív előnye valós, és a koffein serkentő hatása mellett úgy tűnik, hogy az erős főzet átprogramozza az emberi agyat, hogy az hatékonyabban működjön.
A reggeli kávé több lehet, mint egy koffeines ital
Te olyan valaki vagy, aki „egyszerűen nem tud működni”, amíg meg nem iszod az első csésze kávédat? Sok kávéivó vallja be, hogy szüksége van a napi kávéra, hogy beindítsa a motorját, vagy hogy felpörgesse az energiáját, ha az a nap későbbi szakaszában csökken.
Ennek az érzésnek nagy része kétségtelenül a koffein élénkítő hatásának tulajdonítható. Néhány korábbi kutatás azonban arra utal, hogy különösen a kávé esetében valami többről lehet szó, mint a koffeinről.
A kávé és a fokozott agyműködésre utaló anekdotikus bizonyítékok közötti kapcsolat feltárása érdekében egy dél-koreai kutatócsoport úgy döntött, hogy közelebbről megvizsgálja a „funkcionális konnektivitás” vagy egyszerűbben FC néven ismert dolgot. A nemrégiben közzétett munkájuk szerint a kávé nemcsak az energiádat dobja fel, hanem az agyhálózatodon belüli funkcionális kapcsolódási képességet is átrendezheti, és ezáltal okosabbá tehet.
„A tanulmány célja az volt, hogy azonosítsa a kávé kognícióra gyakorolt hatásának hátterében álló mechanizmusokat az agyi hálózatok összefüggésében” – olvasható a tanulmány kivonatában. – „Itt az elektroenkefalográfia (EEG) gráfelméleti elemzésével vizsgáltuk a funkcionális konnektivitást kávéfogyasztás előtt és után”.
Ajánló Az ilyen típusú kávé fogyasztása csökkenti az Alzheimer- és a Parkinson-kór kockázatát
„Míg a legtöbb korábbi tanulmány a koffein kognitív hatásait elsősorban a neurokognitív tesztek eredményei alapján értékelte” – teszik hozzá a tanulmány szerzői -, „kevés figyelmet fordítottak a koffein neurokognitív funkciókra gyakorolt hatásának vizsgálatára az FC összefüggésében”.
Kísérleteik elvégzéséhez a kutatócsoport 21 egészséges felnőttet alkalmazott, 11 nőt és 10 férfit, akiknek átlagéletkora 31,4 év volt. Mindannyian magasan képzettek voltak. A résztvevőket arra kérték, hogy a teszt előtt 24 órával tartózkodjanak mindenféle koffein- vagy kávéfogyasztástól (vagy bármilyen gyógyszertől).
Másnap minden egyes résztvevő az EEG segítségével agyi grafikonkészítésen esett át, hogy megállapítsák az FC alapszintjét. Ezután minden résztvevő egy sor kognitív tesztet kapott a végrehajtó funkciók, a munkamemória és a figyelem, valamint a rövid távú memória és a késleltetett felidézés mérésére, mindezt az EEG-vel összekötve.
Az EEG-alapérték megállapítása után az alanyok egy-egy „kereskedelmi konzervkávét” ittak, amely 160 ml és 67 mg koffeint tartalmazott. Ezután minden alany ugyanazokat a kognitív teszteket végezte el, miközben EEG-mintáikat rögzítették.
Ajánló Milyen hatásokat köszönhetünk a kávénak?
„Az összes neuropszichológiai tesztet a kiindulási EEG-felvételkor és 30 perccel a konzervkávé fogyasztása után végeztük el ugyanazokkal a tesztekkel, más-más tartalommal” – magyarázzák a tanulmány szerzői.
A kutatók mindkét eredménykészlet birtokában „korrelációs elemzést” végeztek az egyes betegek kávéfogyasztás előtti és utáni EEG-jén. És ahogyan az várható volt, azt találták, hogy mindegyik személy pontszámai nemcsak javultak, hanem az agyuk egyértelmű bizonyítékot mutatott arra, hogy kávéfogyasztás után hatékonyabban működik.
„A funkcionális konnektivitás (FC) a kávéfogyasztás után a hatékonyabb hálózati tulajdonságok felé szerveződött át” – írják a szerzők, megjegyezve, hogy „a végrehajtó funkciók javuló teljesítménye korrelált a grafikus mérések változásával, ami a hatékony hálózati tulajdonságok felé való elmozdulást tükrözi”.
A kávé hatására az agy hatékonyabban működött. Nem csak gyorsabban, hanem „okosabban”.
Bár ígéretes, a kutatók szerint tanulmányuknak volt néhány korlátja. Például, hogy a résztvevői csoport kicsi volt. Emellett mindannyian hasonló életkorúak és iskolai végzettségűek voltak.
A tanulmány azt is megjegyzi, hogy „mivel a konzervkávé a koffeinen kívül számos más összetevőt is tartalmaz, nem világos, hogy eredményeink a koffein hatásának vagy más összetevőkkel kombinált hatásainak köszönhetőek-e”.
A tanulmány általános következtetése mégis megalapozottnak tűnik, és összhangban van egy korábbi vizsgálattal, amely kimutatta, hogy a rendszeres kávéfogyasztók az agy funkcionális összekapcsolhatóságának „határozott mintázatát” mutatták ki.
„Eredményeink alátámasztják azt az általános vélekedést és korábbi elképzelést, hogy a kávé javítja a kognitív funkciókat” – állapítják meg a tanulmány szerzői. – „Ezen túlmenően eredményeink arra utalnak, hogy a kávé jótékony hatása az FC hatékonyabb hálózati tulajdonságok felé történő átszervezésének tulajdonítható”.
