Ha fáradtnak, szédültnek, rosszul érzed magad, vagy fáj a fejed, akkor a vérnyomás ingadozására gyakanodhatsz, bár ez általában tünetmentes. Dr. Sztancsik Ilona kardiológus, aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos a Kardio Központból elmagyarázza, miért érdemes mégis kivizsgáltatni magad.
Mi befolyásolja a vérnyomást?
A vérnyomásod a nap folyamán ingadozik, olyan tényezők függvényében, mint például: a napszak (a reggeli értékek alacsonyabbak, mint a nappali), testmozgás, stressz, hőmérséklet, étrend. Ezért bizonyos ingadozások természetesek, de a túl gyakori és nagy ingadozásokat meg kell vizsgálni és szükség esetén kezelni kell. Ha a vérnyomás bármelyik irányban kóros, az komoly hatással lehet az erekre és a szívműködésre.
A vérnyomás ingadozása arra kényszeríti az ereket, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsák, mivel izomfaluknak alkalmazkodniuk kell az ingadozó értékekhez. Számos tanulmány kimutatta, hogy a vérnyomás-ingadozás jelentősen növeli a stroke, a szívroham, a vérrögök és a halálos tromboembólia kockázatát.
A vérnyomás-ingadozás tünetei
A vérnyomás ingadozását elsősorban rendszeres és pontos mérésekkel lehet igazolni, mivel általában teljesen tünetmentes. Van azonban néhány figyelmeztető jel, amely erre a problémára utalhat. Ezek közé tartoznak:
- fáradtság
- rossz közérzet
- figyelmetlenség
- szédülés
- látásromlás
- hányinger
- fejfájás.
Általánosságban elmondható, hogy a szisztolés vérnyomás (az első szám) 100 és 140 mmHg között, míg a diasztolés vérnyomás 60 és 90 mmHg között tekinthető normálisnak. Az ezt követő értékek hipotenziónak, azaz alacsony vérnyomásnak, a 140/90 mmHg feletti értékek pedig hipertóniának, azaz magas vérnyomásnak számítanak. A vérnyomás-ingadozást nem lehet pontosan meghatározni, de egyszerűen fogalmazva, ha egy normális vérnyomású személynél hipertóniás epizód lép fel, az ingadozás kórosnak tekinthető.
Ajánló Mindent a magas vérnyomásról
Mi okozza a vérnyomás-ingadozást?
Az ingadozás okát mindig alaposan meg kell vizsgálni, mivel számos lehetséges ok létezik. A mellékvesedaganatok azonban ritkán okoznak ilyen panaszokat – ez kizárható vagy vizsgálatokkal megerősíthető. A pánikszindróma és a pajzsmirigy túlműködéssel járó hipertóniás krízis is hasonló helyzetet mutathat. Ezért a gondos multidiszciplináris vizsgálat és a 24 órás vérnyomásmérés sok ilyen kérdést tisztázhat.
Bizonyos esetekben 100/60-200/120 mmHg közötti vérnyomás-ingadozás előfordulhat olyan magas vérnyomásban szenvedő betegeknél is, akiket már kezeltek. Ennek oka vagy a nem megfelelő gyógyszeres kezelés, túlkezelés, vagy a beteg elkezd sok gyógyszert szedni, majd a vérnyomás hirtelen leesik, amit hirtelen vérnyomás-emelkedés követ” – mondja Dr. Sztancsik Ilona, a Kardio Központ kardiológus, aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos. A látszólagos ingadozások tehát beállítódási zavarok, amelyeket alapbetegség vagy elégtelen kezelés okoz. A vizsgálati eredményektől függően életmódváltással (megfelelő étrend és testmozgás szakember segítségével) és esetleges korrekciós gyógyszerekkel a vérnyomás a megfelelő tartományban tartható, illetve az ingadozás korrigálható.
