A kutatók egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy a több mint 50 ráktípus kimutatására alkalmas multi-cancer early detection (MCED) tesztet válasszák a kiválasztott jelöltek közül: 50 évesnél idősebbek, tünetmentesek és a betegség szempontjából magas kockázattal rendelkezők.
A Circulating Cell-free Genome Atlas (CCGA) tanulmány harmadik és egyben utolsó fázisának eredményeit az Annals of Oncology-ban tették közzé.
A tanulmány eredményei megerősítik, hogy a teszt jártas a sejtmentes DNS (cfDNS) vagy a rákos betegek véráramában lerakódott tumor melléktermékek kimutatásában és osztályozásában. A teszt képes azonosítani a kiinduló daganat helyét még olyan betegeknél is, akiknél nincsenek rákos tünetek.
Új rákszűrési paradigma
Eric A. Klein, a tanulmány első szerzője és a Glickman Urological & Kidney Institute emeritus elnöke szerint ezek az eredmények megerősítik egy korábbi CCGA-alvizsgálat eredményeit, de nagyobb léptékű és független validációs készlettel. Azt mondja, hogy ezek az eredmények egy új rákszűrési paradigma alapját képezik.
„A többrákos korai felismerési tesztekkel lehetőségünk nyílik a rák korábbi diagnosztizálására és kezelésére. Más szűrési módokkal együtt alkalmazva ez jelentősen csökkentheti a rákkal összefüggő halálozások számát” – mondja. Egyes magas mortalitású daganatos megbetegedések esetében – beleértve a máj-, hasnyálmirigy- és nyelőcsőrákot – ez az első elérhető szűrővizsgálat.
Jelenleg csak öt rákszűrési teszt áll rendelkezésre az Egyesült Államokban a betegek számára; ez magában foglalja a prosztata-, tüdő-, emlő-, vastag- és végbél-, valamint a méhnyakrák vizsgálatait. Mindegyiknek megvannak a korlátai, beleértve az invazivitás eltérő szintjét, a klinikai gyakorlatban alkalmazott eltéréseket és a magas hamis pozitív arányt, amelyek túldiagnózishoz és túlkezeléshez vezethetnek.
Ennek az új vizsgálatnak az ígérete reményt ébreszt egy új paradigma életében. Egyetlen vérvétellel képes kimutatni a keringő cfDNS jelenlétét, és különösen hatékony a több halálos kimenetelű és későbbi stádiumú rákos megbetegedések azonosításában, amelyekben vélhetően több cfDNS van. Ez azonban rámutat annak fontosságára, hogy az MCED-t a meglévő szűrővizsgálatokkal kombinálják, amíg további finomításokat nem hajtanak végre. „Például a prosztatarák viszonylag kevesebb DNS-t bocsát ki, mint más daganatok, így kevésbé valószínű, hogy az új vizsgálattal kimutatható” – magyarázza Dr. Klein, urológiai onkológus.
Hogyan működik? Egy genomikus szekvenálási technológia tisztázza a metilációt vagy a génexpressziót szabályozó DNS kémiai változásait, egy gépi tanulási alkalmazással párosítva, amely szisztematikusan azonosítja a DNS-ben a rákra utaló szabálytalanságokat. Ezek a minták bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a rák honnan származik, és segíthet a további diagnosztikai vizsgálatokban.
GRAIL, Inc. egy kaliforniai székhelyű biotechnológiai cég fejlesztette ki a vizsgálatot, és nemzetközi kutatási erőfeszítéseket finanszírozott. Az MCED teszt csak receptre kapható az Egyesült Államokban.
Kulcsfontosságú leletek
A vizsgálat két csoportban értékelte a teszt teljesítményét: a már rákkal diagnosztizált egyénekben (n = 2823) és azokban, akiknél nem diagnosztizáltak rákot (n = 1254). Több mint 50 ráktípusból észlelt rákos jeleket a betegség mind a négy stádiumában.
A teszt általános érzékenysége a ráktípusok és stádiumok között 51,5% volt; az érzékenység minden szakaszban nőtt – minél előrehaladottabb a betegség, annál érzékenyebb a teszt.
Az I-III. stádiumú rákos megbetegedések átlagos érzékenységi aránya 67,6% volt 12 előre meghatározott rák esetében (anális, hólyag-, bél-, nyelőcső-, gyomor-, fej-nyaki, máj- és epeutak, tüdő, limfóma, petefészek, hasnyálmirigy és fehérvérsejtekkel kapcsolatos rákos megbetegedések), amelyek a rákkal összefüggő halálesetek csaknem kétharmadáért felelősek az Egyesült Államokban.
A teszt specificitása (más néven hamis pozitív arány) 99,5% volt, ami azt jelenti, hogy a teszteltek mindössze 0,5%-ánál talált rákra utaló hamis jelet.
Az esetek 88,7%-ában a teszt helyesen azonosítja azt a szövetet, amelyben a rák található, ami csökkentheti a diagnózisig eltelt időt, és lehetővé teszi az orvosok számára, hogy hatékonyabban segítsék elő a kezelést.
Népesség alapú szűrőeszköz?
Dr. Klein szerint a csapat elégedett az ígéretes eredményekkel; abban reménykednek, hogy ezt a technológiát a lakossági szintű rákszűrés eszközeként lehet extrapolálni.
2020 őszén a Cleveland Clinic bejelentette, hogy megkezdi a beiratkozást a PATHFINDER vizsgálat ágába, amelynek Dr. Klein a vezető kutatója. Kifejti, hogy a CCGA-vizsgálat erőssége magának a vizsgálatnak a megbízható értékelésében rejlik. A PATHFINDER tanulmány célja azonban, hogy értékelje az ellátási útvonalakat az alapellátásban végzett rák „szignál észlelt” teszttől a rákspecialistával történő diagnosztikai megoldásig.
„Biztosan kijelenthetjük, hogy a többrákos korai felismerési tesztnek van klinikai haszna. Még mindig nem ismerjük a használatának következményeit egy általánosíthatóbb betegpopulációban, de az eredmények nagyon ígéretesek.”