2022. július 5. kedd
More

    A kutatások olyan agyi mechanizmusokat mutatnak be, amelyek összekapcsolják a fülzúgást és az alvást

    A világ lakosságának körülbelül  15%-a  szenved fülzúgástól, amely állapot miatt valaki külső forrás nélkül hall egy hangot (például csengetést vagy zümmögést). Gyakran társul  halláskárosodással.


    Az állapot nemcsak bosszantó lehet a szenvedők számára, hanem komoly hatással lehet a mentális egészségre is, gyakran  stresszt  vagy  depressziót okozva. Ez különösen igaz azokra a betegekre, akik hónapokon vagy éveken át fülzúgásban szenvednek.

    Jelenleg  nincs gyógymód a fülzúgásra. Így a betegség jobb kezelésének vagy az állapot javítási módjának megtalálása sok millió ember számára segíthet világszerte.

    És az egyik kutatási terület, amely segíthet jobban megérteni a fülzúgást, az alvás. Ennek számos oka van. Először is, a fülzúgás egy fantomfelfogás. Ilyenkor agyi tevékenységünk hatására olyan dolgokat látunk, hallunk vagy szagolunk, amelyek nincsenek ott. A legtöbb ember csak álmodás közben tapasztal fantomérzékelést, de a fülzúgásban szenvedők fantomhangokat hallanak ébren.

    A második ok az, hogy a fülzúgás  megváltoztatja az agyi aktivitást, és az agy bizonyos területei (például a hallásban érintettek) potenciálisan aktívabbak a kelleténél. Ez magyarázatot adhat arra is, hogyan történik a fantomérzékelés. Amikor alszunk, ezeken az agyterületeken az aktivitás is megváltozik.

    Legutóbbi kutatási áttekintésünk  néhány olyan agyi mechanizmust azonosított, amelyek mind a fülzúgás, mind az alvás hátterében állnak. E mechanizmusok jobb megértése – és a kettő kapcsolatának módja – egy napon segíthet megtalálni a tinnitus kezelésének módjait.

    Alvás és fülzúgás

    Amikor elalszunk, testünk az alvás több szakaszát éli meg. Az alvás egyik legfontosabb szakasza a  lassú hullámú alvás  (más néven mély alvás), amelyről úgy gondolják, hogy az alvás legpihentetőbb szakasza.

    Ajánló   Jó éjszakai alvás

    Lassú hullámú alvás közben az agy tevékenysége jellegzetes „hullámokban” halad keresztül az agy különböző területein, nagy területeket együtt aktiválva (például a memóriával és a hangfeldolgozással foglalkozó területeket), mielőtt továbbhaladna mások felé. Úgy gondolják, hogy a lassú hullámú alvás lehetővé teszi az agy neuronjainak (az információkat küldő és fogadó speciális agysejtek), hogy felépüljenek a napi elhasználódásból, ugyanakkor segít az alvásban, hogy kipihentnek érezzük magunkat. Emlékezetünk szempontjából is fontos ez.

    Nem minden agyterület tapasztal ugyanannyi lassú hullámú tevékenységet. Azokon a területeken a legkifejezettebb, amelyeket ébrenlétben használunk, amik a motoros működés és a látás szempontjából fontosak.

    De néha bizonyos agyterületek túl aktívak lehetnek lassú hullámú alvás közben. Ez történik olyan alvászavarok esetén, mint például az  alvajárás.

    Ajánló   Az alvajárás veszélyei

    Hasonló dolog fordulhat elő fülzúgásban szenvedő embereknél. Úgy gondoljuk, hogy a hiperaktív agyi régiók ébren maradhatnak az egyébként alvó agyban. Ez megmagyarázná, hogy sok fülzúgásban szenvedő ember miért tapasztal  alvászavart  és  éjszakai rémületeket  gyakrabban, mint azok, akiknek nincs fülzúgása.

    A fülzúgásos betegek több időt töltenek  könnyű alvásban. Egyszerűen fogalmazva a fülzúgás megakadályozza, hogy az agy olyan lassú hullámú tevékenységet fejtsen ki, amely a mély alváshoz szükséges, ami könnyű és megszakított alvást eredményez.

    Bár a fülzúgásos betegek  átlagosan kevesebbet alszanak mélyen,  mint a fülzúgás nélküli emberek, az áttekintésünkben megvizsgált kutatások azt sugallják, hogy a tinnitus alig befolyásolja a mély alvást. Ennek az lehet az oka, hogy a legmélyebb alvás során fellépő agyi tevékenység valójában elnyomja a fülzúgást.

    Az agy néhány módszerrel képes elnyomni a fülzúgást mély alvás közben. Az első az agy neuronjaihoz kapcsolódik. Hosszú ébrenlét után az agy neuronjairól azt gondolják, hogy lassú hullámú működési módba kapcsolnak, hogy helyreálljanak. Minél több neuron van ebben a módban együtt, annál erősebb az agy többi részének csatlakozása.

    Tudjuk, hogy az alvás iránti vágy elég erőssé válhat ahhoz, hogy az agy neuronjai végül lassú hullámú működési módba lépjenek, és mivel ez különösen vonatkozik az ébrenlét alatt túlműködő agyi régiókra, ennek eredményeként a fülzúgás elnyomható.

    Azt is kimutatták, hogy a lassú hullám aktivitás zavarja az  agyterületek közötti kommunikációt. A legmélyebb alvás során, amikor a lassú hullámok aktivitása a legerősebb, ez megakadályozhatja, hogy a hiperaktív régiók zavarjanak más agyterületeket, és ne szakítsák meg az alvást.

    Ez megmagyarázná, hogy a fülzúgásban szenvedők miért tudnak még mindig mély álomba merülni, és miért lehet elnyomni a fülzúgást ezalatt az idő alatt.

    Az alvás a memóriánk erősítéséhez is fontos, mivel segít  megváltoztatni  az agy neuronjai közötti kapcsolatokat. Az agyi kapcsolat alvás közbeni változásai hozzájárulnak ahhoz, hogy a fülzúgás hosszú ideig tartson egy kezdeti kiváltó ok (például halláskárosodás) után.

    A fülzúgás kezelése

    Azt már tudjuk, hogy a fülzúgás intenzitása egy adott napon változhat. Ha megvizsgáljuk, hogyan változik a fülzúgás alvás közben, akkor közvetlenül rávilágíthatunk arra, hogy az agy mit csinál a fülzúgás intenzitásának ingadozásaiért.

    Ez azt is jelenti, hogy képesek vagyunk manipulálni az alvást a betegek jólétének javítása érdekében – és esetleg új kezelések dolgozhatóak ki a fülzúgás kezelésére. Például az alvászavarok csökkenthetők, és a lassú hullámok aktivitása fokozható az alváskorlátozási paradigmákon keresztül, ahol azt mondják a betegeknek, hogy csak akkor feküdjenek le, ha valóban fáradtak. Az alvás intenzitásának növelése segíthet jobban látni az alvás hatását a fülzúgásra.

    Bár azt gyanítjuk, hogy a mély alvás befolyásolja leginkább a fülzúgást, az alvásnak sok más szakasza is előfordul (például gyors szemmozgás vagy REM-alvás) – mindegyik egyedi agyi tevékenységmintával rendelkezik. A jövőbeli kutatások során az agyi alvási szakasz és a fülzúgás aktivitása egyidejűleg nyomon követhető az agyi aktivitás rögzítésével. Ez segíthet többet megtudni a fülzúgás és az alvás közötti kapcsolatról, és megérteni, hogyan csillapíthatja a fülzúgást a természetes agyi tevékenység.

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!