2022. november 29. kedd
More

    Örömhír: a “felejtésmolekula” nem azonos az Alzheimer-kórral

    Ha rendszeresen elfelejti, hova tette a kocsikulcsot, és ismerősei nevét is nehezen tudja előhalászni a fejéből, még nem kell feltétlenül az emlékezetet teljes leépülésével járó Alzheimer-kór első tüneteire gyanakodni.

    A kellemetlen tapasztalat nagyon is természetes folyamatról tanúskodik: az emberben rendszeresen termelődő “felejtésmolekula” végzi a dolgát, kirostálja az agyból a feleslegnek ítélt információkat.

    Isabelle Masuy francia neurobiológus kísérletekkel bizonyította, hogy ha a foszfatáz 1 (PP1) néven ismert fehérje szorgos tevékenységét blokkolják, leáll a selejtezés, és a memóriában megmaradnak az ismeretek. Az egészséges szervezetben a felejtést irányító fehérjék működését a rendszeres agytorna szabályozza, a módszeres tanulás például semlegesíti hatásukat. De szükség esetén mesterségesen is fel lehet függeszteni az egyébként nélkülözhetetlen agytakarító funkciót.

    A zürichi sejtbiológiai intézetben dolgozó kutatónő a Nature című tudományos folyóiratban ismertette egérkísérleteit. Masuy professzor a kis rágcsálók egy csoportjánál gátolta a felejtésmolekula termelődését. Az így kezelt állatkákat, melyek nem tudnak úszni, egy folyadékkal teli edénybe rakta, amelyben lábmélységben egy láthatatlan “pontonhíd” kínált menekülési útvonalat. A többször megismételt kísérlet során a felejtésgátlóval feljavított egerek mindannyiszor megtalálták az életmentő padlózatot, míg normális társaik 24 óra múlva már nem emlékeztek a létfontosságú tudnivalóra. Az információraktározás mesterségesen előállított képességét a feledékenységre hajlamos idősebb egereknél is sikerült reprodukálni, ami ígéretes távlatokat kínál.

    Forrás: MTI

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!