Országos online felmérést végeztek a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatói a koronavírus harmadik hullámának végén. Arra keresték a választ, hogy a Covid-19 világjárvány által bevezetett korlátozások hogyan változtatták meg az emberek fizikai aktivitását, és hogyan befolyásolta ez gondolkodásmódjukat.
A kutatók azt találták, hogy azok, akik a leállást a járvány és a megnövekedett fizikai aktivitás kihívásának tekintették, jobb mentális állapotban voltak, amikor a járvány alábbhagyott, mint azok, akik az időszakot fenyegetésnek tekintették, és kevesebb időt töltöttek mozgással.
A 19. század végén Walter Bradford Cannon amerikai orvos bevezette a „harcolj vagy menekülj” fogalmát, amelyet egy vélt vagy valós káros eseményhez kapcsolódó egzisztenciális fenyegetés összefüggésében hoztak létre.
A Semmelweis Egyetem Viselkedéstudományi Intézetének kutatói úgy vélik, ez az elmélet magyarázatot adhat arra, hogy a leállás miatti kihívást tapasztalók miért kezdtek el többet mozogni és aktivizálódni a járvány elmúltával, hogy jobb lelkiállapotba kerüljenek, mint azok, akik kevesebbet áldoztak fizikai aktivitásukra és kevesebbet mozogtak a vírus fenyegetése miatt.
A fizikai aktivitást növelőkhöz hasonlóan pozitív mentális kondícióval rendelkeznek a korlátozás adta lehetőségekhez alkalmazkodók is, akik csak részben változtattak fizikai szokásaikon, azok gyakoriságán nem, csak helyszínén tettek módosításokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a benti, konditermi és uszodai edzéseket felváltjuk szabadtéri kerékpározással, gyaloglással, túrázással, akkor a legszigorúbb korlátozások mellett is megóvható a lelki egészségünk – mondta dr. Tóth Mónika Ditta pszichológus, a tanulmány vezetője.
A 2021. április 15. és június 15. között lezajlott „A COVID-19 hatása a magyar lakosság mozgási szokásaira és mentális egészségére” című online felmérésben összesen 1334 18 éven felüli személy vett részt. A válaszadók közel harmada (30%) nem változtatott a járvány kezdete óta, míg 37%-uk csökkentette a fizikai aktivitást, 31%-uk pedig többet mozog, mint a korlátozások előtt. Számos korábbi tanulmány kimutatta, hogy sokan híztak a járvány kitörését követő 1 évben a bezárások, az otthoni munkavégzés és a mozgásszegény életmód miatt. A válaszadók harmada (34 százalék) hízott, 43 százalékuk nem változtatott, több mint ötöde (22 százalék) pedig lefogyott – részletezték a pszichológusok.
Nem meglepő módon azok, akik kevesebbet mozogtak, szignifikánsan nagyobb súlygyarapodásról számoltak be, mint azok, akik a járvány előtt sportoltak. Azok, akik többet sportoltak, stagnálásról (43%) vagy további csökkenésről (31%) számoltak be.
A vizsgálatban részt vevők saját egészségi állapotukat is felmérték, és az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik aktívabb életmódra váltottak és megőrizték a járvány előtti szokásaikat, jobban élvezték egészségüket, mint azok, akik passzívabb életmódra váltottak.
A vizsgálat során az észlelt stressz szintjét, illetve a válaszadók mindennapi életük során érzett stressz szintjét vizsgálták. A válaszok szerint azok körében volt a legalacsonyabb a stressz, akik nem változtattak a fizikai aktivitásukon, a legmagasabb pedig azok között, akiknél a járvány miatt csökkent a fizikai aktivitás.
Másrészt az aktivitásukat növelő emberek szignifikánsan magasabb észlelt stresszt tapasztaltak, mint azok, akik nem változtattak a pandémia előtti időszakhoz képest, ami nagyobb stresszt jelenthet, ami cselekvésre készteti őket. A felmérésben részt vevők körülbelül felének (49%) enyhe depressziós tünetei is voltak. Egy képviselő szerint a 2013-ban készült országos felmérés 30 százalékos volt, így a mostani eredmény nagyon magas ahhoz képest.
Az inaktívabb életmódra váltottak 62%-ánál legalább enyhe depressziós tüneteket tapasztaltak. Míg a járvány idején többet mozgók körében ez az érték alacsonyabb volt, még így is magas: 46%. Azok, akik a korlátozás ellenére nem változtattak edzési szokásaikon, kevesebb depressziós tünetet mutattak (64,5%-ot nem érintett a depresszió).
A kutatások azt mutatják, hogy azok, akik aktívabbá váltak és aktívak maradtak közvetlenül a járvány kitörése után, jobb lelki állapotban voltak, mint azok, akik inaktívak voltak.
Utóbbiak gyengébb fizikai és szellemi teljesítőképességgel, nagyobb arányú súlygyarapodást, klinikailag jelentős depressziót és észlelt stresszt mutattak. A válaszadók harmada váltott aktívabb életmódra, és a kedvezőbb pszichés mutatók mellett azt is hitte, hogy jobb egészségnek örvend, miközben megtartja súlyát vagy éppen fogy.
