2024. április 26. péntek
More

    Mit kell tudni a mesterséges édesítőszerről és a rákvizsgálatról

    A mesterséges édesítőszerek káros hatásairól és előnyeiről régóta húzódó vitát tovább bonyolítja a héten megjelent új kutatás. Egy kiterjedt megfigyeléses tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a mesterséges édesítőszerek nagyobb fogyasztása összefüggésben áll a rák nagyobb kockázatával. Fontos azonban, hogy az ilyen jellegű adatok nem mutatnak közvetlen ok-okozati összefüggést a kettő között.


    A tanulmányt francia kutatók végezték, elsősorban a Sobonne Paris Nord Egyetem táplálkozási epidemiológiai kutatócsoportjából. Elemezték a NuriNet-Santé projekt adatait, egy népességkutatást, amely 2009 óta követi nyomon a francia felnőttek egészségi és életmódbeli szokásait, nagyrészt online kitöltött kérdőíveken keresztül. Több mint 100 000 önkéntesre összpontosítottak, akik rendszeresen 24 órás diétás naplót vezettek, és ezeket használták a mesterséges édesítőszer-fogyasztásuk tipikus szintjére. Ezután az önkéntesek későbbi egészségügyi eredményeit nyomon követhették átlagosan nyolc éven keresztül az összekapcsolt elektronikus egészségügyi nyilvántartásokon keresztül.

    Összességében a becslések szerint a legtöbb édesítőszert fogyasztó embereknél szerény, de észrevehetően magasabb a rák kialakulásának kockázata, mint a nem fogyasztóknál – 13%-kal magasabb. Ez a kapcsolódó kockázat azoknál volt a legnagyobb, akik aszpartámot és aceszulfám-K-t fogyasztottak. Az egyes rákos megbetegedések közül pedig a mellrák és más, az elhízással összefüggő rákos megbetegedések, például a vastagbél-, gyomor- és májrák kockázata volt a legmagasabb.

    „Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a mesterséges édesítőszerek, amelyeket világszerte számos élelmiszer- és italmárkában használnak, módosítható kockázati tényezőt jelenthetnek a rák megelőzésében” – írták a szerzők a PLOS Medicine-ben megjelent cikkükben.

    Hosszú, bonyolult vita folyik a mesterséges édesítőszerek egészségre gyakorolt ​​hatásairól, amelyek nem vagy alacsony kalóriatartalmú alternatívák a cukorral szemben. A leghíresebb az, hogy egy olasz kutatócsoport patkányokon végzett, 2005-ben publikált vizsgálata a rák lehetséges megnövekedett kockázatát találta. Ezt a tanulmányt és ugyanazon csapat későbbi munkáját azonban más tudósok hevesen bírálták, részben a patkányoknak adott irreálisan nagy adagok miatt, részben pedig azért, mert a patkányok nem biztos, hogy megfelelő helyettesítők az emberek számára. Összességében az arra vonatkozó adatok, hogy a mesterséges édesítőszerek károsak-e az emberre, határozottan vegyesek. Jelenleg az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság úgy véli, hogy az olyan édesítőszerek, mint az aszpartám, „biztonságosak az általános lakosság számára”, a ritka fenilketonuriában szenvedők kivételével, akik nem képesek könnyen metabolizálni az aszpartám valamely összetevőjét.

    Egyetlen tanulmányt sem szabad egy hipotézis elsöprő bizonyítékának tekinteni, és az ilyen típusú kutatásokat ritkán tekintik füstölgő fegyvernek, mivel csak a mesterséges édesítőszerek fogyasztása és a magasabb rákkockázat között tud összefüggést kimutatni. A tudósok még azt is megjegyzik, hogy a kutatásaik során tapasztalt összefüggésnek más lehetséges magyarázatai is vannak. Lehetséges például, hogy azok az emberek, akik már más okok miatt fogékonyabbak a rákra, nagyobb valószínűséggel térnek át diétás üdítők vagy más mesterséges édesítőszert tartalmazó termékek fogyasztására.

    Ennek ellenére a szerzők azt mondják, hogy megpróbálták ezeket az ismert problémákat az adatok különböző elemzésével számolni, és továbbra is egyértelmű kapcsolatot találtak, és a matematikájukat általában sok olyan zavaró tényezőhöz igazították, mint például a testtömegindex, az életkor, a fizikai aktivitás, a dohányzás és más étrendi választások.

    Megjegyzik, hogy az Európai Unió Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósága éppen a mesterséges édesítőszerek (az összes többi élelmiszer-adalékanyaggal együtt) biztonságosságának újraértékelését végzi. És bár lehet, hogy nem a megállapítások jelentik a végső szót, azzal érvelnek, hogy munkájuknak „fontos és újszerű betekintést” kell nyújtania az EFSA és más érintett egészségügyi ügynökségek újraértékeléséhez.

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!